A legtöbb Harry Potter rajongó tudja, hogy Tóth Tamás Boldizsárnak köszönhetjük azt a fantasztikus élményt, amely a magyar fordítással rengeteg olvasóhoz elért, ám a mai beszélgetésből kiderült, hogy egyáltalán nem volt könnyű dolga a sorozattal.

Tóth Tamás Boldizsár az egyetemi évei (ELTE angol-német szak) alatt kezdett el műfordítóként, alkalmanként tolmácsként, valamint szinkronfordítóként dolgozni. Ekkor ismerkedett meg az Animus könyvkiadó tulajdonosával, aki Angliában élő lányától szerzett tudomást a Harry Potter könyvekről. Az angoloknál akkor nagyon felkapott ifjúsági regény fordítása Tóth Tamás Boldizsár első komolyabb munkája volt, ám ekkor még nem is sejtették, hogy mekkora sikere lesz a történetnek.

Saját bevallása szerint a legtöbb gondot a „semmire le nem fordítható szavak” okozták, néha órákig gondolkozott egy-egy szó magyarosításán, de véleménye szerint nem baj, ha nem ismered, hogy miből áll össze az adott szó. Ha tetszik, és fejben már ki tudja váltani vele az angol megfelelőjét akkor működik (pl. Snape- Piton professzor).

A fordító legkedvesebb része a Harry Potter és az Azkabani fogoly, a kedvenc szereplője Dumbledore professzor volt. A legnehezebb dolga a Főnix rendje kötet fordításával akadt, mivel a kiadó karácsonyra mindenképp ki akarta adni a kötetet és alig pár hónapja volt lefordítani a közel 750 oldalas könyvet. Utána rájöttek, hogy mindegy mikor jön ki a könyv, tömegek állnak érte sorba a legunalmasabb januári napokon is. Másik érdekesség, hogy a Harry Potter és az elátkozott gyermek című színdarab leírását úgy fordította, hogy egyrészt előtte még nem volt dolga ilyen műfajjal, másrészt nem látta a színdarabot, ami bizony nagyon hiányzott a fordítás közben.

A negyedik HP kötet megjelenése táján kerültek a mozikba a filmek is, nem meglepő, hogy ezeket is Tóth Tamás Boldizsár fordította. Igyekezett hű maradni a könyvben alkalmazott fordításokhoz, de sűrűn rá kellett keresnie, hogy milyen szavakat alkotott. Saját bevallása szerint örült, amikor végre elkezdtek a Harry Potter fanok „szótárakat” készíteni az angol-magyar fordításokhoz, mert ebből könnyebben tudott keresgélni, mint a saját jegyzeteiből.

J.K. Rowlinggal ő ugyan még nem találkozott, viszont a felesége részt vett egy dedikáláson, ahol Rowling ennyit írt a könyvébe: „Kedves Tamás! Remélem nem volt túl nehéz a fordítás!”. A dedikált könyvet körbeadta a nézők között, így mindenki megnézhette az író kézjegyét.

A beszélgetésből kiderültek filmszinkronizálással kapcsolatos kulisszatitkok is: például legtöbbször fekete-fehérben látják a filmet a szinkronfordítók, de van, hogy a teljes képernyő sötét és csak a beszélő feje látszik egy kis körben.
A beszélgetés végén a nézők kérdéseket tehettek fel a fordítónak és még dedikálás is belefért a programba.

A Harry Potter napok szombaton délelőtt folytatódik a könyvtárban, ahová minden korosztályt várnak és szívesen látnak.

Fekete Bori