„Hová ülteti a jövőt,
akinek nincs múltja”
(Kossuth Lajos)

Pápa: Egy olyan korban, amikor sok helyütt világtrenddé lett az értékek rombolása, nem engedhető meg, hogy a közös magyar kulturális értékeink kiemelkedő fontossága elhalványuljon. Ezen értékek ráadásul építőkövei a generációk közötti kapcsolódásnak is. Vagyis: ezen közös értékek átélhetővé teszik mind a generációk közötti folyamatosság, mind a nemzethez tartozás, mind a hazaszeretet érzésének átélését. Tehát CSAKAZÉRTIS! „A hazaszeretet szívünkbe írt örök törvény. Minden generációnak feladata, hogy megőrizze, gyarapítsa és továbbadja ősei örökségét! Ezen kulturális örökség továbbításában pedig kihagyhatatlan szerepet töltenek be a Könyvek és a bennük megőrzött Magyar Kultúra is.

Ezen gondolatok jegyében kezdődött az elmúlt napok egyikén a pápai Belvárosban, a Deák Ferenc utcában a PÉLDA elnevezésű Könyvszalon, mely rendezvény a KÖNYVEK – ÖRÖK CSODÁK címet viselte. Amint az a Könyvszalont megnyitó beszédben el is hangzott, két oka volt annak, hogy ezen Könyvszalon megrendezésre került. Az egyik: bő egy hónapja ünnepeltük Magyarországon a 95. Könyvhetet és ebből az alkalomból is több 100 új könyv jelent meg, verses kötetből is legalább 90. Nos, sok-sok évvel ezelőtt Pápa városa is ünnepelte az Országos Könyvhét alkalmából a könyveket, ám miközben a fővárosban, a vármegye székhelyen és Balatonfüreden idén, 2024-ben is megtartották a Könyvheti rendezvényeket, addig Pápán nem volt ilyen jellegű esemény. Ám, az mégsem lehet, hogy a vármegye második legnagyobb városából, - kulturális örökség tekintetében pedig kiemelkedő jelentőségű - mindenkor joggal a „Dunántúl Athénjeként” említett városunkból - eltűnjön ez a nyárindító, igényes hagyomány?!

Amint az a rendezvényen is elhangzott a Könyvszalon megszervezésének más oka is volt. Éppen 10 esztendeje indult útjára Pápán az új polgári hagyomány, a Hivatásukban és Családi Életükben kiemelkedően helytálló Magyar Nőket köszöntő úgynevezett VILMA-NAP, a névadó Polgárné Adorján Vilma példája nyomán. Egy két diplomás, csodálatos, XX. századi nő – aki miközben felelősségteljes feladatokat töltött be munkahelyén, - arra is figyelmet fordított, hogy a Kulturális Értékek telített asztalát varázsolja otthonába. Könyvek, Újságok garmadáját vásárolta – a politikaiaktól a művészeti témákkal foglalkozókig – egész esztendőben, a Könyvhetet pedig igazi ünnepként élte meg. Ebből az alkalomból is újabb könyveket vásárolt. Egy - politikai kérdésekben is járatos – büszke magyar nő volt, akinek életmottója volt: „„Nem csak az iskola, hanem a könyvek és az újságok is tágítják látókörünket, segítenek messzebbre látni, s egy jól informált ember kevésbé manipulálható...!”„ Azzal érvelt: Egyebek mellett könyvek és újságok által ismerhetjük meg a minket körülvevő világot, s részben embertársainkat is. Hitt abban: művelődés nélkül nincs felemelkedés sem egyéni, sem társadalmi értelemben! Vallotta: Kultúrált embernek állandóan keze ügyében vannak könyvei, egy könyv a hétvégére, egy az utazáshoz. Hitt abban: vannak olyan könyvek, melyeket érdemes többször is elolvasni, abból tanulságokat meríteni. Hitte, vallotta azt is: Könyvek lelkünk erejét táplálják, képesek segíteni nekünk a legnehezebb élethelyzetekben is. Gyakorta idézte: „”az emberi lélekben tízezerszer annyi erő van, mint izmainkban.”

Némi kitérőként említeni kell, a Könyvszalon helyszínén az érdeklődők az elmúlt 10 évi VILMANAPI meghívóiból, invitálóiból láthattak válogatást. Továbbá az 5 évvel ezelőtt útjára indított – a legsikeresebb keresztény uralkodók egyikéhez, Szent László királyjunk emlékéhez kapcsolódóan elkezdődött a „MI UTCÁNK” elnevezésű László-napi új közösségi programmal kapcsolatos 9 részes újságcikk sorozat is megidézésre került. Polgárné Adorján Vilma férjével Polgár Lászlóval teljes egyetértésben vallottak élete versének Radnóti sorait: „ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály...” „. Gyakran tették fel közösen a kérdést, „„Mit ér nekünk a napfelkelte, ha nem kelünk fel, mit érnek a könyvek, ha nem olvassuk őket?!” A Könyvszalon programjának első részét egyébként a könyvek és újságok történetével foglalkozó összeállítás zárta. Ezt követően pedig a kitűnő pápai magyar tanárok egyike, a rendkívül népszerű Schrei Balázs, a Katolikus Iskola tanára elemezte a mai diákok olvasási szokásait.

A PÉLDA elnevezésű Könyvszalonon megjelent érdeklődők egyébként – igazi kuriózumként, aranyszínű betűkkel írt, - a XX. század elejéből származó - Díszokleveleket vehettek kezükben a rendezvényen. Az egyik oklevelet az ERDÉLYI SZÉPMÍVES CÉH állíttatta ki, az erdélyi irodalom iránt tanúsított szeretetéért és áldozatkészségéét Dr. Adorján Gyula pápai ügyvédnek, kérve, hogy ápolja továbbra is azt az elszakíthatatlan lelki kapcsolatot, amely a magyarországi és az erdélyi irodalmat egymáshoz fűzi”. A másik oklevelet az ORSZÁGOS GÁRDONYI GÉZA IRODALMI TÁRSASÁG állította ki. Az oklevél megköszöni Dr. Adorján Gyula hozzájárulását Gárdonyi szobrának felállításához, s egyben köszönetet mond azért, hogy ő példaadó módon teljesítette kötelességét a magyarság, a nemzeti kultúra és irodalom iránt. A Pápai Református Kollégium és a Debreceni Egyetem eminens, kiemelkedő tehetségű és szorgalmú egykori diákja, Dr. Adorján Gyula tanulmányai végeztével immár ügyvédként tért vissza Pápára, a Deák Ferenc utcában megvásárolt épületet tette mind családja mind a Könyvek számára igazi otthonná. Példát adott emellett a hitbéli hűségből is: ügyvédként a Kúria tagjaként 40 éven át töltötte be a Református Egyházkerület ügyészi tisztségét. Városa fejlődését a legnagyobb virilisták, adózók között támogatta, illetve kiemelkedő összeggel, a legnagyobb összegek egyikével járult hozzá a Református Templom felépítéséhez.

Ám az említetteken túl is volt oka annak, hogy a közelmúltban a Deák utcában megtartott Könyvszalon a PÉLDA elnevezést kapta, ugyanis a Könyvszalon helyszínéül szolgáló épület amúgy is megállásra invitál. Mégpedig a Dr. Kovács Zoltán vezette Pápa Város Önkormányzata által az épület homlokzatán elhelyeztetett emléktábla okán. Ezen emléktábla a feddhetetlen tisztességű, a magyar katonai ejtőernyőzés egyik megalapítója és egyben a nagy reménysége a fiatalon, mindössze 38 éves korábban ártatlanul, koholt vádak alapján az 50’-es években kivégzett Kiss Zoltán honvéd alezredes emlékét idézi. A hőst, a MI HŐSÜNKET, azon hősök egyikét, AKIÉRT, AKIKÉRT az ország fővárosában Budapesten, a Citadellán az ország legnagyobb zászlója lobog s akikről így szól a vers:

„Mert aki hű volt, bátor és derék,
S az ősi földért adta életét,
az mindörökké él fűben, fában,
magyar rögökben, magyar napsugárban.”

Összefoglalva, bizonyítást nyert, „Magyarországnak ugyan nincsenek aranybányái, de vannak aranytartalékai, Ez pedig a magyar családok szellemi öröksége!”

A minapi ZENÉS KÖNYVSZALON alkalmából igényesen megszólaltatott dalok igazolták Bessenyei Ferenc Kossuth díjas színművész gondolatait:: „ A Magyar Dal tiszta és egyszerű, karbantartja a lelket, Átélhetővé teszi a hazaszeretet érzését!”

Polgár Gabriella
belpolitikai újságíró
a Könyvszalon szervezője