Idén kifejezetten a fiatal, pályakezdő tehetségeket jutalmazták. Szilvit az egyetemi selejtező után tanára, Marton Éva tanszékvezető jelölte ki ötödmagával, de a szakmai zsűri véleményének megfelelően az ajkai lány vitte el a pálmát.

Szilvi szülei mindketten zeneiskolai tanárok voltak, édesapja sajnos a közelmúltban elhunyt, ő már nem örülhetett tehetséges lánya eddigi legnagyobb sikerének. Pedig annak idején ő tanította furulyázni, míg édesanyjánál a zongorával ismerkedett az akkori kislány. Énekversenyeket nyert, de még a zenei általános iskolában és zeneiskolában sem gondolt énekesi pályára. A pápai Református Kollégium Gimnáziuma mellett kezdett el tanulni az ottani Bartók Béla Zeneiskolában Eisenbeck Ágotánál. Ő mondta először, hogy érdemes lenne tovább mennie ezen a területen. Szilvi adott a szóra, belevágott.
- A győri Zeneművészeti Szakközépiskolában Dobi-Kiss Veronika tanított, de közben felvettek a grazi zeneművészeti egyetemre, ott töltöttem fél évet. Érdekes volt összehasonlítani az ottani és az itthoni oktatást. Közben azonban megnyertem a Simándy énekversenyt 2008 áprilisában, ezért átjelentkeztem a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. A versenyen hallott énekelni Marton Éva, akinek tetszett a produkcióm, és szerette volna, ha az ő osztályában tanulok tovább. Most végeztem az alapképzéssel és úgy tudom, sikeresen felvételiztem a következő két évre operaénekesi szakra - mondja Szilvi. Tanulás közben viszont fellépései is voltak, több helyen szerepelt az országban. Kamaratanára, Gulyás Dénes javasolta őt a békéscsabai szimfónikusoknak, akikkel Mozart Koronázási miséjében és Bach Magnificatjában szerepelt többször. Mozart Requiemjében szintén énekelt már.

- Nem jelentett problémát a tanulás és a szereplés összeegyeztetése, jó szervezéssel megoldható, nem kerülök időzavarba. Sőt, szabadidőm is van, olyankor többnyire komolyzenét hallgatok. Kedvenc szerzőm nincs, hiszen a zeneirodalomban annyi fantasztikus zeneszerzővel és darabbal találkozik az ember, hogy nem lehet választani közülük. Ha mélyebben foglalkozom egy művel, abban a pillanatban az a legfontosabb és legkülönlegesebb. Amikor pedig mégis a könnyűzenét választom, a népzenével kevert világzene kapcsol ki igazán - mondja Szilvi. Ami pedig a terveit illeti, a következő két évben szeretne minél többet tanulni, az opera szakot a lehető legjobb eredménnyel elvégezni. Mindent elkövet, hogy biztosabbá tegye a hangját. Aztán nem zárja ki egy külföldi ösztöndíj lehetőségét sem, mondjuk német nyelvterületen. Utána pedig, azt mondja, az lesz, amit az élet hoz. Persze, szívesen fellépne neves operaházakban, híres énekesek oldalán és ismert szerepekben, amely jól tudja, nagy felelősséget jelent. Talán ezért sincsenek nagy tervei, mert nem szeretne csalódni. Az eddigi eredményeit látva azonban joggal mondhatjuk, ettől nem kell tartania.

Gyerekkora óta zenét, éneket tanul
Vörös Szilvia már általános iskolában ismerkedett a zenével, zeneiskolába is járt, de énekelni csak gimnazista korában kezdett a pápai zeneiskolában. Tehetségét már ott felfedezték, azóta több versenyen jegyezték a nevét, jó ajánlásokat kapott. Operaénekesi szakra felvételizett sikerrel.

Szerző: Tóth B. Zsuzsa