Az ünnep eredete a zsidó nép történetének egy különösen válságos periódusára utal vissza. Dátuma eredetileg egy előre kitervelt pogrom dátuma volt. Attól vált ünneppé, hogy az események különlegesen alakultak, így a fenyegető életveszély egyik napról a másikra örömre fordult. Az ünnep középpontjában Eszter könyvének, más néven az Eszter-tekercsnek felolvasása áll.

Eszter könyve Perzsiába kalauzol bennünket. Ott uralkodott Ahasvérus, akinek második felesége Eszter, egy zsidó lány lett, akinek nevelőapja Mardechaj volt, aki egy ízben leleplezte a király elleni összeesküvést. A király főtanácsosa, Hámán gyűlölte Mardechajt és a zsidókat, s bosszút esküdött. Naponta sorsot vetettek Hámánnak, hogy a jövendőmondók segítségével megtudhassa a legszerencsésebb időpontot a terv véghezvitelére. A sorsvetések (purim) alapján Adár hónapra esett Hámán választása. Tekintélyével visszaélve tudatosan félretájékoztatta a királyt. A zsidó népet a birodalom ellenségeinek állította be. Egy törvény szabad prédává nyilvánította a zsidó népet és annak minden vagyonát minden tartományban Adár hónap 13-án. Eszter közbenjárt a királynál, aki megengedte, hogy a zsidók ne legyenek áldozatok, hanem fegyverrel védhessék magukat, így végül győzelemmel kerültek ki a harcokból.

A purim tulajdonképp a zsidó farsang, hisz mindig nagy vigalom jellemezte az ünnepet, mondta Schmidt Orsolya. A XIX. végén és a XX. század elején is fergeteges táncos rendezvényként írnak a Purimról a pápai lapok, tombolával, finomságokkal, zenével, tánccal - és jótékonysággal, hisz ez is része a Purimnak, melyhez különféle kötelezettségek is tartoznak. Ezekről Gyertyános András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András rendkívüli külön megbízottja beszélt. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több, kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás az ajándékok küldése, azaz különféle finomságok küldése barátoknak, s szintén kötelezettség az is, hogy adományt kell adni legalább két szegénynek, hogy ők se nélkülözzenek ezen az ünnepen. S a legkellemesebb kötelezettség a purimi lakoma, ahol annyit kell inni, hogy "ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között" - ez volt a rabbik előírása. A pápai ünnepen a lakomához ezúttal finom tea járt, s az asztalról nem hiányzott a jelegzetes purimi sütemény, a háromszög alakú, gyümölccsel, dióval vagy lekvárral töltött „Hámán füle”, más néven "Hámán-táska" sem.

A legvidámabb zsidó ünnephez örömhír is kapcsolódott: dr. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere ezen a rendezvényen számolt be először arról, hogy a hét elején aláírta a Pápa és Eilat jövőbeni együttműködését keretbe foglaló együttműködési megállapodást az izraeli város polgármesterével az eilati városházán. Dr. Áldozó Tamás hozzátette, hogy számít a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület munkájára, hisz a csoport a kapcsolat fontos szereplője lesz, s szeretné, ha még több rendezvénnyel invitálnák a város lakóit - ehhez támogatást ígértek országos szervezetek és az eilati partner is. Az együttműködés lehetővé teszi a cserekapcsolatokat is.

Schmidt Orsolya egyesületi elnök és Gyertyános András elnöki külön megbízott is örömmel fogadta a bejelentést, mint mondták, nagyon fontos, hogy a személyes tapasztalatok, találkozások lerombolják a sajnos még ma is gyakori előítéleteket és lehetővé tegyék az ismerkedést, a beszélgetést, a tapasztalatcserét. De a pápai purimi program is jó alkalom volt arra, hogy az érdeklődők egy lépést tehessenek a zsidó kultúra és hagyományok megismerése felé. Babos Tibor részleteket olvasott fel korabeli Pápai Közlönyökből, melyek részletesen írtak a zsidó közösség mulatságairól, de volt játékos négypróba gyerekeknek álarckészítéssel, színezővel, képkirakóval. Az érdeklődők beleolvashattak az ország egyetlen zsidó élclapjának, a Pápai Purimnnak 1923-ban és 1925-ben megjelent két számába is. Az alkalomról a zene sem hiányozhatott, Mógor-Schmidt Katalin, Mógor Tibor és Mógor Dávid adta elő a Klezmer Karbnevál című művet.

Az egyesület következő programja március 27-én 16 órakor lesz, akkor az érdeklődők a héber nyelvrő halhatnak előadást a Pápai Református Teológiai Akadémián előadást hallgatnak a héber nyelvről. Aki szívesen részt venne az előadáson, az előzetes bejelentkezés után csatlakozhat a csoporthoz.