Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!
A Bíróság jogerős ítélete kötelezte volt munkáltatómat, hogy munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt az elmaradt végkielégítés és felmondási idő ellenértéke címén fizessen ki részemre 504 ezer forintot.

A cég felszámolás alatt van. Egy bérgaranciával foglalkozó ügyintéző a felszámoló biztos véleménye alapján átutalt egy nevetségesen alacsony összeget, mintegy 150 ezer forintot, arra hivatkozván, hogy ez "nettó összeg". Ez akárhogyan számolom, sehogyan sem stimmel. A felszámoló biztost több ízben próbáltam elérni sikertelenül.

Kérdéseim a következők lennének:
- A jogerősen megítélt összegnek milyen járulékterhei vannak, amikor rendelkezem munkaviszonnyal?
- A felszámoló biztos milyen egyéb tételt vonhat le ezen kívül a megítélt összegből?
- Köteles-e nekem mindezekről írásos tájékoztatást adni?
- A különböző hivataloknál (NAV, TB igazgatóság) jogomban áll-e kontrollálni a levont tételek valós beérkezését?

Válaszukat előre is köszönöm!

2014. 06. 25.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A bírósági ítélet általában tartalmazza azt, hogy az általa kötelezettségként meghatározott bérjellegű összeg bruttó vagy nettó-e. Ha ilyen megjelölés nincs, akkor azt bruttóként kell értelmezni, amely után a munkáltatónak az állammal szembeni kötelezettségeit teljesítenie kell, s a fennmaradó részt kell kifizetnie a munkavállalónak (éppúgy, mintha bért fizetne). A bíróság által meghatározott összeg után a kötelezettnek általában késedelmi kamatot is fizetnie kell, a bíróság ilyenkor annak kezdő időpontját és mértékét határozza meg, a pontos fizetendő összeget nem, így az még a megállapított tőkeösszegen felül jár a munkavállalónak. A bíróság által jogerősen megítélt összegből egyéb tételt levonni nem lehet, s ráadásul a munkabér és az ilyen jellegű juttatások fizetési kötelezettsége még a felszámolás alatt álló cég esetében is az első helyen – a felszámolás költségei között - szerepel a kifizetendő összegek sorában. A cég külön írásos tájékoztatást nem köteles adni a kifizetések sorrendjéről, viszont köteles fizetni, s ha ezt nem teszi, akkor a felszámoló biztos köteles annak indokát adni írásban. Az egyes hatóságoknál a beérkezett tételek útját semmiképpen sem tudja követni, mivel a cég adóelszámolását az adótitokra tekintettel harmadik személy nem láthatja.
A kérdésre nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Ócsai József
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu