Mint ismeretes, az Országgyűlés megszavazta a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét. Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A túlóratörvény néven elhíresült rendelkezés ellen számos tüntetést tartottak a fővárosban és nagyobb vidéki városokban, a Vasas Szakszervezeti Szövetség december 28-án Pápa határában jelentetett be fél pályás útlezárást.

A demonstrációt megelőzően László Zoltánt, a szervező Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét kérdeztük arról, hogy miért ezt a formáját választották a tiltakozásnak. - Nem kívánunk büntetni senkit, hanem meg kívánjuk mutatni azt, hogy nem tudunk egyetérteni az olyan törvénykezési formával, amely teljesen figyelmen kívül hagyja azokat, akikről szól az adott törvény, teljesen figyelmen kívül hagyja az érintettek szakmai véleményét és a társadalmi érdeket. Az útlezáráson kívül egyéb formában is tiltakozunk ez ellen - mondta el az alelnök.

László Zoltán szerint a legnagyobb bajuk a törvénnyel az, hogy nem voltak szakmai egyeztetések a törvény elfogadása előtt. - Ha megkérdezték volna az érintetteket, rájöttek volna, hogy azokon a problémákon, amelyeken változtatni szeretnének, ezzel a törvénnyel nem lehet, ellenben több negatív folyamatot indíthatnak el. Tekintettel arra, hogy a magyar munkavállalók egészségi állapota az egyik legrosszabb európában, hogy a munkaképes korú lakosság halálozási rátája szintén az egyik legrosszabb, ezt a törvényt nem szabadott volna meghozni. A szakmával egyeztetni kell. Mi szakszervezetek ott vagyunk a versenyszférában, a közszférában, a munka világában. Mi el tudjuk pontosan mondani, hogy milyen következményekkel járnak bizonyos döntések - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Az alelnök szerint csak az mond olyat, hogy a munkavállaló mondhat nemet a túlórára, aki nem ért a munka világához, aki soha nem dolgozott a versenyszférában. Hozzátette, próbáltak tárgyalni a kormánnyal, megkeresték a Fidesz frakciójának a tagjait, ám csak a demonstrációk megkezdése után ültek le velük tárgyalni, végül pedig a döntéshozatalban nem vették figyelembe a véleményüket. Kérdésünkre, hogy vajon mi lehet a kormány célja a túlóratörvénnyel, a szakszervezeti vezető nem tudott válaszolni, ugyanis mint mondta, a kormány állításával szemben nekik a német multicégek nem úgy nyilatkoztak, hogy ők kérték volna a rendelkezést. Magyar munkáltatói szövetségek azt mondják, hogy nem is tudtak róla korábban, a munkavállalók pedig nyilván valóan nem értenek vele egyet és nem szolgálja az érdeküket.

A demonstrációhoz az MSZP, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció helyi szervezete is csatlakozott, de több civil is részt vett rajta. Egyikük hírportálunknak nyilatkozva elmondta, jelenleg az egyik helyi multicégnél dolgozik és az éves 250 órás túlórakeretet csaknem elérte, ám ez is a teljesíthetőség határait súrolja. Ő sem érti, hogy mi szükség van a korlát megemelésére, ráadásul a munkáltatója úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja igénybe venni a 400 órás keretet. Osztja azt a vélekedést, hogy a cég kérésére nem szerencsés nemet mondani, így ha arra kerülne a sor, valószínűleg a nagy többség aláírná a megemelt túlórakeretet, mert mindenki meg akarja tartani az állását.

A demonstráció fogadtatása elég vegyes az autósok körében. Amíg tudósítónk a helyszínen járt, sokan dudáltak a tüntetőknek, egy részük szimpátiából, mások pedig nemtetszésüket fejezve ki. Az útlezárás 15 óráig tart, a 83-as számú főút 33-as kilométerénél, a szanyi elágazót megelőzően, Győr irányában.