A meghallgatáson több, a magyar agrárium jövőjét meghatározó kérdés is napirendre került.

A politikus szerint az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszergazdaságot egységes rendszerként kell kezelni. Hangsúlyozta: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a hazai agrárium ne csupán alapanyag-termelőként legyen jelen a piacon, hanem magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott magyar termékekkel is.

A bizottsági ülésen szó esett többek között a generációváltásról, az aszályhelyzetről, az öntözés fejlesztéséről, valamint a gazdák számára kiszámíthatóbb működési környezet megteremtéséről is. Kiemelt téma volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe és a klímaváltozás jelentette kihívások kezelése.

Ujvári Szilvia hozzászólásában elsősorban a talaj állapotára hívta fel a figyelmet. Mint írta, Magyarországon ma már nemcsak aszályproblémáról, hanem talajpusztulásról is beszélni kell.

– Egyre több föld veszít a szervesanyag-tartalmából, romlik a szerkezete és csökken a vízmegtartó képessége. Pedig az egészséges talaj a legnagyobb természetes víztározónk – fogalmazott.

A képviselő szerint a kiszáradó, tömörödő talajok hozzájárulnak a szélsőséges időjárási jelenségek erősödéséhez, a gyors felmelegedéshez és a gyakoribb kisugárzó fagyokhoz is.

Ujvári Szilvia úgy véli, a regeneratív, talajmegújító gazdálkodás jelentheti a jövő egyik fontos irányát. A kevesebb talajpusztításon, a magasabb szervesanyag-tartalmon és a jobb vízmegtartáson alapuló szemlélet szerinte nem divat, hanem alkalmazkodás a megváltozott környezeti viszonyokhoz.

A politikus hangsúlyozta: a bizottsági munka számára elsősorban a hosszú távú megoldások kereséséről szól, olyan döntésekről, amelyek meghatározzák, milyen állapotban adjuk tovább a termőföldeket a következő generációknak.