Ujvári Szilvia, a TISZA Párt Veszprém vármegye 4-es számú választókerületi jelöltje közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a Magyar Falu Program forrásainak nagyságát és azok elosztását vetette össze egy, a kormány kommunikációja szerint magyar részvétellel zajló külföldi újjáépítési projekttel.

A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Falu Programon belül két friss, kifejezetten önkormányzati fejlesztéseket célzó pályázati kiírás keretösszege összesen 20 milliárd forint. Az egyik a települési közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra – utak, járdák, hidak, vízelvezetés – fejlesztését célozza, a másik pedig az önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztésére és a feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzésekre ad lehetőséget.

Ujvári Szilvia bejegyzésében emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Falu Program célcsoportjába 2865, 5000 fő alatti település tartozik. Számítása szerint, ha a 20 milliárd forintos keretet pusztán nagyságrendi érzékeltetésként elosztjuk a jogosult települések számával, akkor településenként átlagosan mintegy 7 millió forint jön ki. Mint hangsúlyozta, a támogatás nem automatikusan jár, hanem pályázati úton érhető el, ugyanakkor a számok jól mutatják, mennyire szűkös forrásokról van szó a falvak mindennapi infrastruktúráját érintő fejlesztések esetében.

A TISZA Párt jelöltje ezzel párhuzamba állította a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kommunikált, Azerbajdzsánban, a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanli újjáépítését. A nyilvános adatok és sajtóbeszámolók szerint a projekthez kapcsolódó szerződések összértéke megközelíti a 39 milliárd forintot: ebből 1,35 milliárd forint jutott iskolatervezésre, további 37,64 milliárd forint pedig a kivitelezésre. A kormányzati tájékoztatás szerint a beruházás nyomán 5–6 ezer ember visszatérése válhat lehetővé a térségbe.

Ujvári Szilvia szerint így egyetlen külföldi újjáépítési projekt nagyságrendje közel kétszerese annak az összegnek, amelyből több mint 2800 magyar kistelepülés pályázhat fejlesztési forrásokra. Bejegyzésében hangsúlyozta: nem a nemzetközi segítségnyújtást vagy a magyar cégek külföldi szerepvállalását kérdőjelezi meg, hanem azt tartja jogos kérdésnek, hogy a magyar költségvetésben milyen prioritási sorrend alapján születnek ezek a döntések.

„Amikor itthon a falusi utak, járdák, vízelvezetés, rendelők, óvodák és középületek fejlesztése sokszor csupán szűk pályázati lehetőségként jelenik meg, akkor felmerül a kérdés, valóban ez-e a helyes sorrend” – fogalmazott a jelölt. Hozzátette: amennyiben a kormány álláspontja szerint mind a hazai, mind a külföldi fejlesztések fontosak, úgy a hazai falvak finanszírozásáról is ugyanekkora következetességgel és átláthatósággal kellene beszélni, nem csupán annyit közölve, hogy „lehet pályázni”.