Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testülete – mint a többségi tulajdonosi jogok gyakorlója - 2015. november 6-án délelőtt zárt ülésen tárgyalt a gyár helyzetét. Az ülést követően Áldozó Tamás polgármester közleményben tudatta: a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., valamint a Pápai Hús Kft. esetében egyaránt

felszámolási eljárás megindítását kezdeményezik a Veszprém Megyei Törvényszéknél.

A Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. (akkor Pápai Hús 1913 Kft. néven) 2014. július elején csődegyezséget kötött hitelezőivel. A sikeres csődegyezséget követően a továbbra is fennálló tőkehiány miatt a Pápai Hús-csoport szükséges reorganizációja elmaradt,

a társaságok tartalékai november elejére kimerültek.

A pápai húsipari tevékenység lehetőségeit az elmúlt hónapokban számottevően korlátozta a korábban jelentős

oroszországi export ellehetetlenülése.

A társaságoknál a november elején esedékes személyi juttatásokat rendben kifizették, a termelés egyelőre folyamatos, megrendeléseinek az üzem eleget tesz - áll a közleményben.

Nagyon sokba került már eddig is

Az állam összességében az elmúlt hét évben – különböző csatornákon keresztül – összesen csaknem 11 milliárd forintot öntött ebbe a vállalatba. Ennek azonban a részleges megtérülése is erősen kétséges az eddigi teljesítmény alapján. A társaság legnagyobb hitelezője a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely 2008-ban közel 5 milliárd forint hitelt adott, akkor is azért, hogy megmentse az összeomlástól - áll a hvg.hu júliusi cikkében, melyben a gyár újbóli összeomlását vetítik előre.

Egy eurót adtak volna érte

A portál arról írt, hogy a társaság törzstőkéje a jegyzett tőke alig több mint 20 százaléka, magyarán a cég komoly vagyonvesztést szenvedett el. Emiatt Pápa városának a törvény szerint sürgősen ki kellene pótolnia a hiányt, majd 1,5 milliárd forintot be kellene tennie a cégbe, vagy meg kell szüntetnie azt. A képviselő-testületi határozatokból viszont az derül ki, hogy az önkormányzat egyelőre a törvény által lehetővé tett harmadik lehetőséget választaná, vagyis a törzstőke leszállítását tervezi, ami lényegében annak pénzügyi elismerése, hogy a cég már az ötödére zsugorodott.

Azért kényszerülnek erre, mert évek óta próbálnak túladni a veszteséges üzemen, de eddig senkinek sem kellett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kormány, az önkormányzat és az MFB egy olyan üzembe öntött éveken át hatalmas összegeket, amiért más piaci szereplők nem nagyon fizetnének. Ezt példázza kiválóan egy nemrég történt eset. Egy májusi képviselő-testületi határozatból ugyanis kiderül, hogy egy offshore hátterű befektető az elmúlt hónapokban mindössze 1 eurós ajánlatot adott az egész cégcsoport többségi tulajdonáért.

Pápa az egyeurós vételárba nem ment bele, annak alternatívájaként – érthető okokból – azt javasolta, hogy a befektető inkább hajtson végre olyan tőkeemelést a húsgyárat üzemeltető cégekben, amellyel többségi tulajdonossá válik. Vagyis hozzon ténylegesen pénzt, ne csak a megmentés ígéretét. Így ebből az üzletből nem lett semmi.

Fotó: archív