Pápa város önkormányzata a Millenáris Emlékparkba hívta a város lakosságát, hogy együtt emlékezzenek meg az 1920-ban elcsatolt területekről és kifejezzék azt, hogy a határokon túl rekedt magyarság is anemzet része. A megemlékezésen kiemelten köszöntötték dr. Áldozó Tamás polgármestert és Pápa város képviselő-testületének megjelent tagjait.

A nemzeti összetartozást kifejezendő, népviseletbe öltözött fiatalok és városi középiskolák képviselői kötöttek nemzeti színű szalagot az elcsatolt részeket szimbolizáló (Őrvidék, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék) kopjafákra. Pápa Város Fúvószenekara toborzót játszott, Müller Kata énekelt a Sindő népzanakar kíséretével. VersetCsigi Ádám, a Türr István Gimnázium tanulója mondott. A megemlékezés koszorúzással zárult az Országzászló emlékműnél.

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama, bár jogilag nem nevezhető utódállamnak) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után létrejött államok új határait szabta meg.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett:
300 ezer került Ausztriához,
3,5 millió Csehszlovákiához,
5,3 millió Romániához,
4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Csehszlovákia 61 661 km2-t. Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.