Dr. Hermann István a fenti idézettel szemléltette emlékező beszédében azt, milyen körülmények közé kérült Magyarország az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után. -Ez volt az első békerendszer, amely azt hirdette, hogy egy újabb háborús konfliktus elkerülése, a nemzetek szabadsága és önren­delkezése a legfontosabb célja. De nem ez lett belőle, ebből Trianon lett, ami nem egyszerűen egy település egy palota neve a magyar köztudatban, hanem mérhetetlen kín és szenvedés kiindulópontja, amelyet most 95 év után sem lehet szomszédaink számára is elfogadható hangsúllyal ki­ej­teni, amelyet most 95 év után sem lehet a világ szemében egyértelmű történészi ítélettel illetni - fogalmazott a könyvárigazgató a Millenniumi Emlékparkban megtartott megemlékezésen, majd azokat az elszánt magyar erőfeszítéseket mutatta be, melyeket a tárgyalások tanusítottak az akkori politikusok. -A magyar delegáció felvetéseire a végső választ az un. „Millerand-levél” adta meg, amely minden kérésünket elutasított, de nem zárkózott el a békeszerződés aláírása esetén, a Népszövetségen keresztül történő apróbb határ módosításoktól. Mint tudjuk ilyenekre nem kerülhetett sor.

Hermann István szerint a nagyhatalmak érdekeit szolgálta az, hogy Közép-Európában nem nemzetállamok, hanem kiszolgáltatott, egymással és nemzetiségeikkel acsarkodó „államtorzók” jöttek létre. Mint mondta, a területének és lakosságszámának csaknem kétharmadát elveszítő ország gazdasági megcsonkítása járt a legnagyobb veszteségekkel, Hazánk azonban képes volt túlélni Trianon sokkját. -Bár soha sem sikerülhet megszüntetni Trianon gazságait, de legalább enyhíteni, határon túli nemzettestvéreink védelmére és anyaországhoz tartozásuk mindenkori és végleges megpecsételésére öt éve a Magyar Országgyűlés meghozta döntését a határontúli magyarok állampolgárságáról - zárta gondolatait a könyvtárigazgató.

A beszédet követően a Munkácsy iskola diákjainak műsorát láthatták az emlékezők. Az eseményen közreműködöttaz Éneklő Szülők Kara, valamint a Pápai Huszáregyesület tagjai. A megemlékezés koszorúzással zárult az Országzászló emlékműnél.