A pápai Erzsébet ligetben, a színházépület melletti Gárdonyi Géza-szobornál – az „Egri csillagok” könyv alakban való 1901-es megjelenésének 120 esztendős évfordulója kapcsán – rendhagyó egyleti történeti-irodalmi-művészeti félórát tartott az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) szeptember 14-én.

Kiss László Zsigmond pápai művésztanár nagybátyja volt a dabronyi születésű Ferenczy Imre szobrászművész, akinek Gárdonyi Gézát ábrázoló mellszobra 1990 óta áll a színházépület tőszomszédságában. A szobor alkotójáról Kiss László Zsigmond, Gárdonyi életéről Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, egyleti ügyvivő szólt a megjelenteknek, kiemelve, hogy Gárdonyi az 1880-as években a Pápa közeli Devecserben és Dabronyban volt kántortanító, mialatt rendszeresen publikált a Dunántúl, a Néptanítók Lapja és a Pápai Lapok című újságokba is. Dabronyban írta „A lámpás” című regényét és itt kezdte írni az „Én falum” című művét. A máig ismert, népszerű „Fel nagy örömre” kezdetű, gyönyörű karácsonyi templomi ének zenéjét is, szövegét is Gárdonyi Géza szerezte Devecserben. A jelenlévők emlékeztettek, jövőre, 2022-ben lesz a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja elhunytának kerek 100. évfordulója.

Az 1999-ben elhunyt Ferenczy Imre a nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa volt. Nehéz életet élt, egy agyhártyagyulladásos megbetegedés következtében siketségig menő hallásvesztést szenvedett, a váci siketnéma iskolába járt; se nem hallott, se nem beszélt, viszont kitűnő alkotóművész vált belőle, tehetségének köszönhetően szép műalkotásai maradtak az utókorra. Gárdonyi szobra nemcsak Pápán, de Dabronyban is megtalálható.

Az alkalmon Némethné Mészáros Márta egyleti önkéntes Gárdonyi Géza „A nyugalom édes kenyerén” című füveskönyvéből olvasott fel egy részletet, míg Kerecsényi Zoltán Dobó István imáját idézte az „Egri csillagokból”.

A megjelentek a Gárdonyi-szobron kívül elidőztek a parkban lévő többi műalkotás előtt is, így a 105 éve született Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész egészalakos Kocsi Csergő Bálint szobra előtt, aki 350 esztendővel ezelőtt, 1671 májusában került Pápára iskolaigazgatónak. Kocsi Csergő szobránál Kerecsényi Zoltán Moldova György „Negyven prédikátor” című regényéből olvasott részleteket.

A múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzője, a közép-európai népzene nagy gyűjtője idei 140. születési évfordulója apropóján álltak meg Bartók Béla mellszobra előtt – melyet egy ugyancsak Kossuth-díjas szobrászművész, Marton László formált meg –, felhívva a figyelmet arra, hogy jövőre lesz 85 éve, hogy 1937-ben nagy sikerű hangversenyt adott Bartók Béla Gertler Endrével a pápai Griffben.

A 95 éve Sárváron született és három éve elhunyt Németh Mihály szobrász „Táncolók” címet viselő, faragott mészkő kompozíciója 1987 óta látható Pápán. A nagyméretű alkotás vonatkozásában az egy hete elhunyt tánctörténész, Vitányi Iván „A tánc” című 1963-as könyvéből idézett Kerecsényi Zoltán, míg Beck Ötvös Fülöp bronz önportréjánál saját, 2015-ös „Magyarnak lenni – pápainak lenni” című kötetéből ismertette a pápai születésű, zsidó származású, a nyilas uralom idején bujkálni kényszerült, majd nyomtalanul eltűnt szobrász-éremművész életpályáját, egyúttal bemutatva a megjelenteknek magángyűjteményéből egy eredeti, immár 90 éves Beck Ö.-érmet, melyet anno a Pápai Református Kollégium 400 éves fennállására készített a tragikus sorsú művész.

Tóbiás Klára szobrász-tűzzománcművész idén 15 éves – 2006-ban készült – Magyar pieta 1956 című bronzszobránál Margl Józsefné és Vennes Györgyné egyleti önkéntesek a pápai kötődésű Somogyváry Gyula költő „Ima” és „Széchenyi” című verseit olvasták fel, – utóbbit azért, mert szeptember 21-én lesz 230 éve, hogy a „legnagyobb magyar” meglátta a napvilágot. Emlékére most kihelyezett papír-portréképe előtt gyújtottak mécseseket az egylet önkéntesei. Abban a reményben, hogy jövőre már egy méltó, helyi Széchenyi-emlékhely előtt hajthatnak fejet, hiszen az egylet még idén tavasszal, Pápa város polgármesterénél egy hiánypótló emlék felállítását kezdeményezte a Széchenyi utcai ipartestületi székházra. Azóta Kiss László Zsigmond egy igen szép Széchenyi-reliefet tervezett-készített, mely bronz-kivitelezésre vár. Az ifjú Széchenyi István katonaévei idején, huszár főhadnagyként fordult meg Pápán, egy, a győri csatát, s az 1809. októberi „schönbrunni békét” követő pápai hadgyakorlat és szemle megtervezésekor-előkészítésekor. A pieta szobornál Vennes Gyöngyi emlékeztetett, Széchenyi a szó szoros értelmében hívő lélek volt, minden fontos ügyében Istenhez folyamodott, rendszeres imagyakorlatot végzett.

Végül a keddi program elismerés átadásával zárult; az újonnan avatott, Erzsébet ligeti pavilonban Kovácsné Vajda Edit ny. tanárnő, Vajda-leszármazott nyújtotta át Zábrák Károlyné egyleti önkéntesnek az EpVE Vajda-emlékplakettjét, melyet betegsége miatt sajnos nem tudott júliusban, a Gyurátz utcai Petőfi-emlékház udvarán lévő Vajda-emlékprojekti záró eseményen átvenni az egyletet és az emlékprojektet segítő munkája elismeréseként.

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet tavalyi és idei programtervét a pandémia jelentősen átírta, volt, amit tavalyról áthozva csak idén nyáron tudtak bepótolni; volt, amit egyáltalán nem, van, amivel még mindig elmaradásuk van, s van, amit most is szinte kutyafuttában tudnak csak megvalósítani, hogy biztosan meglegyen. Szinte versenyt futnak a járványhullámmal. Szeptemberben és októberben még meg szeretnének emlékezni Kossuth Lajosról, illetve Batthyány Lajosról, de későbbi alkalmaikat a járványhelyzettől teszik függővé – tájékoztatott Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő.

(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: EpVE)