Május második szombatja az Emlékhelyek napja. A Nemzeti Örökség Intézete tevékenységének fontos eleme nemzeti és történelmi emlékhelyeink népszerűsítése. A nemzeti emlékhelyek a magyar történelem meghatározó színterei, míg a történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Mostantól a Pápai Református Kollégium és az Ótemplom is ott van történelmi emlékhelyek sorában. Az ezt jelképező sztélét az Emlékhelyek napján avatták fel a Pannonia Reformata Múzeum bejárata előtt.

Halászné Kapcsándi Szilvia, a Pannonia Reformata Múzeum vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bajnok Attila mondta el Bódás János Üzenet - diákkorom városába, Pápára küldöm című versét. Az ünnepi alkalmon a református gimnázium valamint a teológia diákjaiból álló kórus szolgált Veresné Petrőcz Mária karnagy vezetésével. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke igei köszöntőjében elmondta, hogy épp egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Pannonia Reformata Múzeum, s most ismét egy szép ünnepnek ad otthont a hely. "Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr" idézte fel az Igét, mely a meghívón is szerepelt. - Az emlékezés Isten népe számára mindig a hálaadás alkalma - mondta Steinbach József püspök. - Hálát adunk a közel ötszáz éve alapított Pápai Református Kollégiumért és türelmi rendeletes Ótemplomért. Ez azt jelenti, hogy nem a próbatételeket és a séremeket emlegetjük, soroljuk, hanem éppen a kegyelembe kapaszkodva meglátjuk ebben az ötszáz esztendőben Isten vezetését, megtartó kegyelmét. Hálával tekintünk a múltra, hálával éljük meg a jelent és hálával állunk a reménységgel teli jövő előtt. Ez azt jelenti, hogy a magunk helyén Istentől kapott küldetésünket betöltve szorgalmasan tesszük a dolgunkat Isten dicsőségére, egyházunk, nemzetünk javára. A keresztyénség, az örökkévaló értékrendszer nem az ember kezében van, az Úristen megtartott bennünket, ezt bizonyítja a Kollégium története is - tette hozzá.

Az alkalmon fellépett a Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti iskolájának Napraforgó csoportja, majd Dr. Kárpáti Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgató-helyettese mondott avatóbeszédet. - Az egyazon nemzethez tartozás szavakban nehezen kifejezhető élményének átéléséhez, a közösségi emlékezéshez szükség van olyan helyekre, melyek az adott közösség múltértelmezésében emblematikus jelentőségűek. A történelmi emlékhelyek segítenek abban, hogy a látogatók megtapasztalhassák, a magyar történelem fontos eseményeit, dicső pillanatait, tragédiáit. Hazánkban jelenleg 52 történelmi emlékhely található, ezek közül több is kapcsolódik a magyar reformátussághoz - hangsúlyozta Dr. Kárpáti Katalin. Az 52 emlékhely egyike a Pápai Református Kollégium és az Ótemplom, melyet éppúgy mint a többit, egy művészi igénnyel megformált kőoszlop jelöl. A sztélé felhívja a járókelők figyelmét arra, hogy Magyarország, a magyar történelem, a magyar kultúra különleges helyszínén jár. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de röviden azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket, mondta a főigazgató-helyettes, aki hozzátette: az idei Emlékhelyek napján van egy egyedi rendezvény, mely emeli a sorozat rangját: külön köszönet és hála a jelenlevőknek, hogy a magyarországi reformáció 1531 óta működő szellemi központját, a Pápai Református Kollégiumot és az Ótemplomot történelmi emlékhelyként megjelölő sztélét épp ezen a napon avatták fel.

Pápa sok emlékhelyet tudhat magáénak, melyeket domborművel, emléktáblával, botlókővel jelzünk, de ez az első, mely országos rangot kapott, mondta Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő beszédében. - Ami a város és a Kollégium kapcsolatát illeti, azt kell mondjam, voltak gyönyörű és voltak nehéz pillanatai. Az, hogy minket diákvárosként tartanak számon, az nagyban köszönhető a két egykori egyházi iskolának, a bencés gimnáziumnak, de főként a Pápai Református Kollégiumnak. A város által lett naggyá a Kollégium és a Kollégium által lett naggyá a város. A rendszerváltás után, bár nem volt könnyű, polgármesterként azért is dolgoztam, hogy mindenki számára megfelelő megoldás szülessen a református gimnázium újraindításakor. Tettem ezt református felmenőim példáját követve - mondta dr. Kovács Zoltán. - A puritán, mégis impozáns református újtemplom, ahol sok szép pillanatokat élünk meg az istentiszteleteken, egyben lelki támaszt nyújtó hajléka is az iskolának. Hiszem, hogy a diákok épülésére válik, hogy ebben a gimnáziumban tanulhatnak, s a mi templomunkba járhatnak. Ez épülésére válik a városnak is, hisz ott csak jót lehet tanulni, és akik ezt értő füllel és szívvel befogadják, ők a város, a nemzet javára fordítják tudásukat. Isten tartsa meg a város, a református hitélet és a Kollégium együttműködését - tette hozzá dr. Kovács Zoltán.

Ferenczi Alpár, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatóhelyettesének szavalatát követően Pusztai Zsombor és Hanula Móric az Apostoli hitvallás elmondásával tettek bizonyságot arról, hogy a Pápai Református Kollégiumnak és a hitüket vállaló keresztényeknek nemcsak múltjuk, hanem jövőjük is van. Hegedűn kísért Pusztai Boglárka. A jelenlevők együtt mondták a gyerekkel a hitvallást. Az Emlékhelyek napja az ünnepség után változatos programokkal folytatódott. A gyermekeket kézműves alkotóház, a játékos kedvű családokat nyomozós játék, a helytörténeti séták kedvelőit pedig egy városnéző református időutazás várta. A napot Rákász Gergely koncertje zárta.

Horváth Andrea