A közlemény szerint 2013. július 1-én vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert, hogy biztosítsa az úthálózat fejlesztésének és működtetésének finanszírozását.

Ez azt jelenti, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért.

Az i-Cell által fejlesztett HU-GO elektronikus útdíjrendszer díjköteles hálózata induláskor 6500 kilométer volt, jelenleg pedig meghaladja a 7300 kilométert - írták.

Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, tíz éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt, vagyis mintegy 12 százalékkal nőtt a közúti fuvarozás mértéke - tették hozzá.

A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy egyre kevesebb környezetszennyező tehergépjármű használja az utakat. Csak az elmúlt öt évben a legmagasabb (leginkább környezetbarát), E6 kategóriába sorolt járművek száma két és félszeresére nőtt, míg az E5 kategóriájúak 42 százalékot estek.

Ez a cég szerint azt mutatja, hogy modernizálódik a járműpark, folyamatosan csökken a károsanyag kibocsátás (részecske, szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén oxidok) a fuvarozásban.

Az i-Cell által ismertetett forgalmi teljesítmények alapján látszik, hogy a tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: két és félszer többet használják, mint a főútvonalakat.

A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5 és M4 leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal, amiben egyébként évek óta nincs változás.

Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, míg az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző.

A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat.

A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk, ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig másfélszer annyian jönnek, mint 10 évvel ezelőtt.

Jelentősen emelkedett a lengyel és a bolgár felségjelzésű járművek száma is, míg a szlovák és a német nagymértékben csökkent 2013 óta - derült ki az i-Cell által közzétett, összesített statisztikákból.