A Pápai Huszár Egyesület rövid zenés-verses műsorát követően Kékesi István, Csót polgármestere idézte fel a második világháború talán legtragikusabb magyar vonatkozású eseményét. 1943. január 12-14 között a Szovjet hadsereg áttörte a magyar arcvonalat a Don kanyarnál. A 200 ezres seregből 120 ezren soha nem tértek haza. A gyengén felszerelt 2. magyar hadsereg megfelelő ellátása sem volt megoldott, ráadásul a 30-40 fokos hideg is megtizedelte már harc nélkül is a honvédeket. A tragédiához az is nagyban hozzájárult, hogy a 200 ezer fős seregnek 200 km hosszan kellett volna helytállni, ami egy jól felszerelt alakulatnak is túl hosszú arcvonal lett volna. A szovjet hadsereg 1943. január 13-án indított hadműveletet. Január 17-ére a második magyar hadsereg már felbomlóban volt - idézte fel a történteket a polgármester.

Emlékezzünk az iszonytató kínok közt, leírhatatlan fájdalmakkal küzdőkre, akik szinte még alig éltek. Hajtsunk fejet előttük, akiket a háború pokla, az ember aljasság, az erőszak fosztott meg életüktől. Mert az ember tudja, akik elmentek, vissza nem térhetnek sohasem. Mert az ember érzi, nem hal meg az, akire emlékeznek. Akik elmentek az életet hagyták vissza, hogy tovább fényesedjen, hogy tovább emeljen új hajtásokat, hogy minden nap felmutassa: jóra születtünk - fogalmazott Kékesi István.

Az emlékező beszédet követően koszorúzás, trombitaszó, majd a Szózat eléneklése következett. A megemlékezés gyertyagyújtással ért véget.