Városlista
2021. november 27, szombat - Virgil

Hírek

2021. Október 23. 21:37, szombat | Helyi
Forrás: EpVE

»Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!« 2. rész

»Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!« 2. rész

Az 1. rész folytatása...

Először hallottunk tőle a karakói ispánságról, mely valamikor a Marcal mentén szerveződött; no meg a karakói csatáról, s annak pápai vonatkozásairól-következményeiről.** Ambrus Lajos elmondása szerint országunk történelmének hajnalán Vas megye jelentős része a karakói ispánsághoz tartozott. Ez feltehetően Szent István korában keletkezett, a mai Karakó település mellett. A Marcal egykori mocsarai között épült földvára a maga korában jelentős stratégiai pont volt, hiszen a folyón lévő kevés átkelőhely egyikét felügyelte. Az ispánság határai egészen a nyugati országhatárig kiterjedtek.

Ambrus Lajos – kis mosollyal – ma is úgy szokta mondani, hogy ő Karakó vármegyében él. Tradicionalista szemléletű ember, vallja, hogy vissza kell térni az őshonos gazdálkodáshoz, az őshonos állatokhoz, terményekhez, gyümölcsökhöz. Talán még nem késő, hogy a magyar emberek újra maguk termeljék meg a számukra szükséges élelmiszert. Berzsenyi Dániel törekvéseihez hasonlóan nekünk is az önellátásra kellene összpontosítanunk, hogy ne idegenből hozott szupermarketes zöldségeket, mireliteket kelljen fogyasztanunk. Az írás mellett Ambrus Lajos szorgalmasan, példamutatóan gazdálkodik, egyik elindítója a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták megőrzésére alapíttatott „Tündérkert-mozgalomnak”, nagy almáskertjében több mint félszáz fajta almafát gondoz. Kis-Somlyó hegyi szőlejébe pedig egy ősrégi somlai fajtát, szagos sárfehért telepített, melyből „Petit Somlai” néven állítja elő saját – díjnyertes – borait.

Nemrégiben érte meg második kiadását „A somlai (Somló – Sághegy – Kis-Somlyó)” című kötete, melynek tanúsága szerint a Nagy-Somlói borvidék – benne a Veszprém megyei Nagy-Somlóval, a Vas megyei Sággal és a Kis-Somlyóval – Magyarország egyik legjobb borvidéke; a Kis-Somlyó pedig Európa egyik legjobb bortermő hegye. A mindhárom hegyen termelt szőlőből készült nedűt rendkívüli életerő jellemzi, egykor a somlói bort gyógyszerként alkalmazták, a sági bort patikában árusították. Úgy tudni, ezt fogyasztotta Bismarck kancellár, továbbá a már Marcalgergelyi kapcsán emlegetett II. Vilmos császár is.

No de térjünk csak vissza Berzsenyihez! A hajdani szülői házból kialakított irodalmi emlékhely momentán 65 esztendős. 1956-ban nyitotta meg kapuit Berzsenyi Dániel Emlékházként. Homlokzatára már a poéta születésének centenáriumán, 1876-ban – 145 éve – emléktáblát helyeztetett „Vasmegye Közönsége”. (Erről még az akkori Pápai Lapok is tudósított.) Mi is ezen piros-fehér-zöld keretes emlékjel alá akasztottuk fel egyleti koszorúnkat, s ez alá állva hallgattuk meg fáradhatatlan „verselőink”, Margl Józsefné és Vennes Györgyné tolmácsolásában Berzsenyi 1810-es „Fohászkodását”.

Miután Ambrus Lajos felolvasta nekünk „A bonyhai grottát”, az emlékház barokkos boltozatú szobájában szépen faragott kisbútorokat, néhány személyes tárgyat, „Dani uraság” munkásságának falakon elhelyezett dokumentumait szemlélhettük meg, köztük a tárlat egyik legértékesebb darabját, Berzsenyi Dániel költeményei második, bővített kiadásának egy példányát, a magyar nyelvű tudományos, irodalmi és ismeretterjesztő művek jelentős mecénásának-közreadójának, Trattner János Tamás nyomdájának a munkáját.

A ház és az előtte elterülő füves térség évről évre főhajtások, kulturális események helyszíne szokott lenni. Régi hagyomány az itteni Berzsenyi-nap, melyet évente a költő születésnapját (május 7.) megelőző szombatra szoktak meghirdetni. Ennek is több évtizedes „motorja”, csupaszív szervezője Ambrus Lajos.

Az épület mellett immár kerek két évtizede magasodik az a zöld gránit és bronz anyagú, Blaskó János szobrászművész által alkotott Berzsenyi-kút, melyet még hazánk miniszterelnöke, Orbán Viktor avatott fel 2001 májusában. A kör alakú gránittalapzaton három kőoszlopot láthattunk, rajta szőlőlevélmintás bronz vízköpőkkel, az ivókút tetején egy kehellyel, mely tulipánmotívumban végződik. A kelyhen pedig egy körbefutó Berzsenyi-idézetet olvashattunk:

„A derék nem fél az idők mohától; / A koporsóból kitör és eget kér, / Érdemét a jók, nemesek s jövendő / Századok áldják.”

Ezen Felsőbüki Nagy Pálhoz 1807-ben – az országgyűlés alatt – írott ódai gondolatokkal búcsúztunk Berzsenyitől és „Karakó vármegyei” „régensétől”, Ambrus Lajostól, különleges jelentőséget tulajdonítva a jelenlegi megpróbáló időkben a Berzsenyi-kútról memorizált soroknak. Hazafelé még betértünk a celldömölki sírkertbe, hogy mécsest gyújtsunk a Pápai Református Kollégium hajdanvolt diákja, Gosztonyi János művelődéspolitikus nyugvóhelyénél, mert éppen másnap, október 21-én volt a születési évfordulónapja.

Hogy ki volt Gosztonyi János? Elszánt támogatója mindennek, ami a nemzeti értékek ápolását, megbecsülését szolgálta. Hallatlan energiával munkálkodott fölnevelő-megyéje, Vas megye történelmi elmaradásainak behozásán, a kulturális-művelődési ügyek mellett különösen nagy erőfeszítéseket tett a foglalkoztatási gondok megoldása, az iparfejlesztés, valamint a lakásépítések meggyorsítása területén. Miniszterhelyettesként, államtitkárként sokat tett a magyar közoktatás színvonalának emeléséért, irányításával indultak el a ’78-as oktatási reformok. Szívén viselte a jövő nemzedékek nevelését, beleértve ebbe a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvi oktatásának, kultúrájának ápolását is. Életének utolsó pár tevékeny esztendejét a Magyarok Világszövetsége jelentette. A magyarságtudat erősítéséért, a világban szétszórt magyarok összefogásáért dolgozott. Egykori barátja, Kuti Béla ekképp foglalta össze Gosztonyi szerepét:

„Az volt a célja, hogy minden magyar ember jól érezze magát ebben a hazában. Ez a meggyőződés hatotta át egész tevékenységét, a különböző egyházakhoz és vallásos emberekhez való viszonyát is. Műveltsége, magatartása, munkastílusa, elvi következetessége és kompromisszumokra való készsége, humanizmusa, közvetlensége példa a továbbélőknek… Soha nem hitte, hogy a magyar nép nyomorúságának a »turáni átok«, a széthúzás az oka. Azt vallotta, akkor lehet igazi nemzeti egységet teremteni, ha nem engedünk semmiféle faji, felekezeti szembeállításnak... A népek közötti együttműködés, barátság ápolásának elkötelezett híve volt. Mint a Magyarok Világszövetségének főtitkára sokat utazott, hogy megismerje más népek életét, a más országokban élő magyarok sorsát, hogy köztük és az óhaza között erősödjenek a kapcsolatok. Neki is köszönhető, hogy évek kemény munkája eredményeként a Világszövetség szerte a világban megbecsült helyet vívott ki magának…”

Egy másik barátja, Pápa város néhai megbecsült pedagógus-személyisége, Bél Mátyás-díjas helytörténet-kutatója, az ugyancsak kemenesaljai származású Tungli Gyula pedig így emlékezett egy immár öt évtizedes momentumra:

„Bennem fontos emlékkép él vele kapcsolatban. Az esemény 1971-ben Pápán történt. Nagyszámú pápai öregdiák a Református Kollégium alapításának 440. évfordulójára emlékezett. Voltak ott írók, színészek, tudósok szép számmal, egykori pápai diákok. Az ünnepség végén Gosztonyi János elkezdte énekelni a Szózatot, s az ünneplő közönség lelkesedve azonnal átvette az éneklést. Új jelenségnek számított ez abban az időben, amikor minden hivatalos ünnepség az Internacionáléval ért véget…”

2021. október 20-i, Berzsenyi nyomain – a reformáció hónapjában – tett kulturális „őrjáratunk” a szellemi javakra figyelmeztetett. Ezen javak segítsenek napjaink értékhígult világában kapaszkodókat találni mindannyiunknak.


„Távozzon innét a rontó,
Ontó, bontó s a boszantó.
Isten, légy erős vár!”***


Írta és összeállította:

Kerecsényi Zoltán
(lokálpatrióta, az EpVE ügyvivője)

Pápa, 2021. október 23.

Felhasznált és ajánlott források:


- A Pápai Ágostai Hitvallású Evang. Egyház Évkönyve 1877-dik évre. Második évfolyam. Pápa, 1878. = https://medk.lutheran.hu/files/papa_evkonyv_1877.pdf (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

- Ágh István: Dani uraságnak. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984.

- Dr. Fejesné dr. Bognár Zsuzsa (összeáll.): Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum – Nikla. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2006.

- Gosztonyi János. = http://www.cellbibl.hu/index.php/10-lexikon/38-gosztonyi-janos (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

- Gosztonyi János kultúrpolitikus emlékezik a Pápai Kollégiumra. = https://www.youtube.com/watch?v=xq9Pez0ba74 (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

- Majthényi László: Egyházashetye. Száz magyar falu könyvesháza Kht., Budapest, 2002.

- Marcalgergelyi-Szergényi Társult Evangélikus Egyházközség. = http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozseg-86.html (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

- Orosz László: Berzsenyi Dániel. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976.

- Payr Sándor: A Perlakyak négyszázados ároni háza. A Luther Társaság LII. kiadványa, Budapest, 1905. = http://www.perlakycsalad.hu/csaladtorteneti-forrasok/payr-sandor-a-perlakyak-negyszazados-aroni-haza-1905/ (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

- Tarján Tamás (vál.): Berzsenyi Dániel válogatott versei. Holnap Kiadó, Budapest, 2006.

- Tungli Gyula: Szülőföldünk Kemenesalja. Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft., Celldömölk, 1999.

- Vas Károly. = http://www.cellbibl.hu/index.php/10-lexikon/112-vas-karoly (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

* Kerecsényi Zoltán: „Sértetlen próféta az oroszlánok között, és testvér az elesettségben.” = https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/sertetlen-profeta-az-oroszlanok-kozott-es-testver-az-elesettsegben-2021-05-07-083424 (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

** Nagy-Luttenberger István: A karakói ütközet. = https://magyarnemzet.hu/mozaik/2020/06/a-karakoi-utkozet (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

*** A Pápai Ágostai Hitvallású Evang. Egyház Évkönyve 1877-dik évre. Második évfolyam. Pápa, 1878. 10-11. p. = https://medk.lutheran.hu/files/papa_evkonyv_1877.pdf (Letöltés ideje: 2021. október 22.)

Ajánlott olvasmány:

Ambrus Lajos: Hetyei anziksz (2001)

Amikor idetelepedtünk, az én falumba, világos volt, hogy azt az apró, romos, törpeoszlopos, vagy kétszáz éves nyugat-dunántúli házat, amelyet a vak véletlennek köszönhetően vettünk meg, olyannak kell visszaépíteni, amilyen volt. Vagyis egy lepusztult, romos, de karakteres épületben nem megbontani a struktúrákat, felrúgni a rendszereket, nem beleavatkozni mások következetesen végiggondolt, bár statikailag bizonyára túlméretezett, de nagy ügyszerelemmel elvégzett munkájába.

Világos volt, hogy radikális nemet kell mondanunk mindenféle álkorszerűség divatozó idiotizmusára: nem kell emeletráépítés, nem kellenek nagyméretű utcai ablakok, nem kell tetőt emelni, alpesi utcaerkélyt, üvegezett verandát építeni, vagy netán az egészet eldózerolni. A legegyszerűbb, de talán a legnehezebben kivitelezhető megoldást illett választanunk: megóvni a népi-kisnemesi építészet e szerény, mégis csillogó gyöngyszemét, amely az arányok és a méretek ösztönösen fenséges harmóniája révén vált azzá, ami – élhető, lakható, hagyományos rendszerű térré.

Az építés személyes gondjai nem érdekesek (ki ne tudna rémregényeket mesélni, aki az elmúlt húsz évben a fejét építésre adta?) – s ha rosszabb pillanataimban perelek is önmagammal az elvesztegetettnek látszó hat-hét év miatt, közben mennyi mindent tanulhattam! És különben is, nem a külső történet az érdekes, sokkal inkább a fények és az árnyak aritmiái, a játék, a lélek belső élete, a „láthatatlan” történet.

Mert hát az én falum adta például irodalmunk egyik legnagyobb géniuszát, az éji költőt, akiben „minden idők európai gondolkodói közül a legfelségesebben égett a horatiusi tűz”. Akiben, ahogy önmagáról és a szellemi eszményéről Berzsenyi Dániel mondja, „a szeretet csupa két virági: a szent poézis és a dicső erény” virágoztak.

De hát latinos költészetének kozmikus harmóniáját fölfedezni ma, amikor szinte szó sem esik az antik-görög műveltségideálokról, nem is olyan egyszerű, aztán személyisége és a közösség ügyeinek abszolutizálása nála együttesen „korszerűtlenül” erős, továbbá a hivatalos irodalomtörténet Berzsenyit, az én falum költőjét „a legnagyobb magyar ódaköltő” stemplijével látta el – holott az ódaköltőn kívül még több, ismeretlen Berzsenyi is létezik, mert a lángész az egészen más, mindig sokkal több és árnyaltabb, mint amennyit a tankönyvekben irkálnak róla.

(Forrás: Majthényi László: Egyházashetye.
Száz magyar falu könyvesháza Kht., Budapest, 2002.)


(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: EpVE, Kerecsényi Z.)

Berzsenyi Dániel

Kerecsényi Zoltán golyóstollal készült rajza J. Schorn festménye nyomán
(Pápa, 2021)
( Ambrus Lajos tulajdona )

Ezek érdekelhetnek még

2021. November 26. 10:15, péntek | Helyi

Rekord mennyiségű felajánlás a Magyar Élelmiszerbank Egyesület karácsonyi adománygyűjtő akciójában

Pápán is nagyon sikeres volt az akció, az elmúlt hétvégén 1335 kg tartós élelmiszert gyűjtöttek össze az önkéntesek.

2021. November 26. 10:11, péntek | Helyi

»A földet is sugárok érlelik, de / Ezek nem nap sugárai, hanem / Az embereknek lelkei.« (Petőfi Sándor)

Jövőre, 2022-ben lesz Kossuth Lajos születésének 220. évfordulója, 2023-ban pedig Petőfi Sándor világra jöttének 200. bicentenáriuma.

2021. November 26. 09:50, péntek | Helyi

Speedet és kannabiszt fogyasztott

A Pápai Járási Ügyészség kábítószer birtoklásának vétségével vádolja azt a 33 éves férfit, aki az egyik Pápa környéki faluban kábítószert fogyasztott, illetve fogyasztás céljából csekély mennyiségű kábítószert tartott mag