Kérlek, elsőként meséld el, hogy pontosan mivel foglalkozol?

- Herenden a leginkább exkluzív, egyedi projektek megvalósításán dolgozom, általában a nagyobb felületű munkákkal. Jelenleg egy 90 centiméter átmérőjű dísztálon dolgozom, ez majd a készülő mesterbravúroknak lesz a része, amelyet a cég ki fog állítani. Festményszerű, már-már meghökkentő alkotásról van szó, de minden munkánknál elsődleges cél a Herendi Porcelánra jellemző jegyek megtartása, de mégis számos egyedi igényt kielégítünk.

Hogyan kerültél képbe a mezőlaki dínótojás megvalósításával kapcsolatban?

Nagy Gábort, Mezőlak polgármesterét a vadásztársaságból ismerem, de családi kapcsolataim is kötnek a községhez. Amikor megtudtam, hogy Gábor mit tervez, én kerestem meg azzal, hogy szívesen elkészíteném a tojás megfestését. Együtt kezdtünk el gondolkozni azon, hogy mi kapcsolódna a Föld Napjához, amikor egyszer csak megszületett az esőerdő gondolata. Tetszett neki az ötlet, aztán sorban jöttek a további elképzelések, de olyan is volt, ami már a munka megkezdését követően adódott.

Milyen felülettel találkoztál, amikor először élőben láttad a tojást?

Ez egy polisztirolból készült tojás, amely cementes anyaggal be van vonva, tehát valamelyest nedvszívó felületet kell elképzelni. Előszőr kék alapszínnel festettem le a szürke tojást, majd pedig elkezdtem megfesteni a hátteret, majd az előteret. Élénk, kicsit mesebeli színeket használtam. Nem egy életszerű kép kialakítása volt a cél, hanem sokkal inkább egy élettel teli elképzelt világot próbáltam festeni.

Nem is készítettél terveket?

Tulajdonképpen nem volt előre megrajzolva a kép, az alapszínre a háttérben látszó levélsziluetteket festettem fel, majd pedig jött az élénk színű előtér. Ennek lett egy térbeli hatása a tojáson. Érdekesség, hogy a liánokat egy véletlen szülte. Nekem is ki kellett tapasztalnom a felület nedvszívó képességét, egy helyen kicsit megfolyt a festék. Elgondolkodtatott, hogy ez a véletlenszerűség milyen jó ötletet adott, ezután szándékosan megfolyattam a festéket, és lettek belőlük liánok.

Mennyi munkaóra van ebben a tojásban?

Munka után volt csak időm elkészíteni, pont a minap gondolkoztam azon, hogy összességében mennyi időt tölthettem el a festéssel. Volt, amikor csak másfél órát dolgoztam, volt, amikor egészen éjfélig Mezőlakon voltam. Az igazság az, hogy nagyon élveztem a munkát. Hogy mennyi időt tölthettem el vele? Körülbelül 150-200 munkaóra lehetett az egész. Érdekes, hogy már tavaly elkészült a tojás, de csak idén adták át.

Mi ennek az oka?

Idő közben jöttek új ötletek, Gábor azt találta ki, hogy meg kellene forgatni a tojást. Először ellenkeztem, de aztán az eredmény láttán igazat kell adnom az ötletgazdának, főleg úgy, hogy a teljes fordulat közben többször meg-megáll a szerkezet. Azon is gondolkoztunk, hogy fényes, vagy matt legyen a tojás felülete, végül az én érvelésemet fogadták el, és matt felületű lett, egy UV álló lakkal lett bevonva az egész tojás.

Ha jól tudom, az átadóünnepségen nem tudtál jelen lenni, de gondolom kaptál visszajelzéseket.

Meglepetésként érte az embereket az alkotás, hiszen sikerült elég jól titkolni a készülő tojást. Ez volt a terv, szerintem bevált. Sokan elmondták a véleményüket és a hozzám eljutott információk szerint mindenkinek nagyon tetszett a tojás, kisebbfajta turistalátványosság lett ez Mezőlakon, aminek nagyon örülök.

Ha érkezik megkeresés, fogsz még készíteni hasonló köztéri alkotást?

Nem letet tudni, mit hoz a jövő, de egyelőre nem vállalnék be hasonló kaliberű munkát. Sok munka volt vele, nekem pedig most kevesebb a szabadidőm, de egyébként érkezett már megkeresés egy hasonló tojás megfestésére. Sok minden függ azért attól, hogy mik az elképzelések, Mezőlakon teljesen szabad kezet kaptam.

(Fotó: Nagy Gábor, Kovács Zoltán - Facebook)