A rendelkezésre álló adok alapján a nyomozó hatóság kapcsolati erőszak és magánlaksértés miatt hallgatta ki gyanúsítottként az elkövetőt, aki 2025. július végén, az éjjeli órákban a sértettet a veszekedésük során ittasan többször tenyérrel arcon, majd ököllel homlokon ütötte. Másnap reggel pedig, amikor a nő elküldte, visszament, a reteszes ajtót kitépte a helyéből, és a sértett akarata ellenére bement a lakásba. Az asszony ekkor értesítette a rendőrséget, mire a gyanúsított az udvaron a kerítésnek lökte.

Mintegy két héttel később hasonló, a sértett bántalmazásába torkolló összetűzés zajlott az élettársak között, melynek során a férfi a megalapozott gyanú szerint újra a kerítésnek lökte a párját, és több alkalommal, tenyérrel megütötte, úgy, hogy a sértett a földre esett. A bántalmazásnak csak a gyanúsított szomszédban lakó szüleinek közbeavatkozása vetett véget.

A férfit a nyomozó hatóság másnap őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki a július végi incidens miatt. Miután a rendőrség megszüntette az őrizetét, az elkövetőt a folyamatban lévő büntetőeljárás sem tartotta vissza attól, hogy az élettársát újfent ittasan bántalmazza. Így 2025. szeptember 6-án erőszakkal akadályozta meg, hogy a nő elmenjen mellőle, majd pedig azt, hogy a lakását elhagyja.

Az ügyészség az ismét őrizetbe vett gyanúsítottal szemben a bűnismétlés, valamint annak veszélye miatt indítványozta a sértettől történő távoltartás elrendelését, melynek a Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírója helyt adott, és a kényszerintézkedést négy hónapra elrendelte. A védő az ülésen nem volt jelen, ezért a végzés nem végleges.