Az alkalom apropója Petőfi Sándor 175 évvel ezelőtti első Pápára érkezése volt, a pápai Honvéd Bajtársi Klub felkérésére a költő helyi vonatkozásaival sokat foglalkozó Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő vetített képek, fényképfelvételek segítségével segített végigjárni hallgatóságával azokat a városi helyszíneket, ahol Petőfi Sándor és Jókai Mór Pápán megfordult.

1841. márciusában nedves, havazó időben szegényes, megviselt, elnyűtt, kék katonaruhában vándor tűnt fel a Sopronból Pápára vezető úton. Petrovics Sándor, a soproni obsitos ekkor lépett először Pápa földjére. Ennek idén márciusban kerek 175. évfordulója lesz. De Pápa városa nem csupán egy a Petőfi-emlékhelyek közül, ahol a költő rövid életében megfordult, hanem itt "született" - hangsúlyozta Kerecsényi.
A Kiskőrösön Alexander Petrovics néven bejegyezett fiatalember Pápán vette fel a Petőfi Sándor nevet! Tehát Petrovics Sándor Kiskőrösön, Petőfi Sándor Pápán született! - idézte Hatvany Lajos irodalomtörténészt az előadó. Köztudott, hogy Petőfi első nyomtatásban megjelent versét, „A borozót” is Pápán írta. Az első vers pedig, ami alá az Érdemkönyvben a Pápán választott költői nevét, Petőfi Sándort írt: a „Tolvaj huszár” volt. Ez a választott név a nagy nyilvánosság előtt először 1842. november 3.-án jelent meg, az Athenaeum hasábjain, az ott közölt „Hazámban” című verse alatt.

Kerecsényi Zoltán kiemelte, Petőfi első, nagy nyílvánosság előtti költői szereplése is Pápához köthető. A pápai megyeházán (jelenlegi pápai bírósági épület) 1842 nyár elején tartották a pápai diákok az évzáró Örömünnepet, amelyen az Esterházy gróffal az élen a városi előkelőségek is megjelentek. A huszonegy programpontból Petőfi ötben szerepelt. Az egyik diák elszavalta az ő díjat nyert Lehel című, egy másik diák pedig „Szín és való” című balladáját, ő pedig Orlay díjnyertes beszédéből olvasott fel egy részletet, és elszavalta Vörösmarty „Liszt Ferenchez” című, valamint Gaál Józsefnek, a Peleskei nótárius színpadi átdolgozójának „Az ólmos botok” című versét. Ennek elszavalásával viharos tapsot aratott, a jelenlévő Esterházy gróf elragadtatásában még egy arannyal jutalmazta szereplését.
Kerecsényi Zoltán érdekes, korhű visszaemlékezéseket is felolvasott Orlay Petrich Somától, illetve Jókai Mórtól, különösen olyan kevésbé ismert részleteket villantva fel, mint amikor a makacs, konok természetű Petőfi majdnem belefulladt a Tapolcába, illetve azt, amikor Pápán a Napfogyatkozást kormozott üveg nélkül nézte végig, amely látás-károsodást okozott neki, - nem véletlenül írta később a Szemfájásomkor című költeményét - ismertette az előadó, aki olyan lokális Petőfi-irodalmakra, forrásokra is felhívta hallgatósága figyelmét, mint amelyeket Kövy Zsolt, Nádasdy Lajos, Heitler László és Mezei Zsolt készítettek az elmúlt évtizedekben.