A tárcavezető a volt "Mező" épületében beszélt, a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetsége és a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hagyományos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakmai konferenciájára és az ezzel együtt tartott MAGOSZ küldöttgyűlés alkalmából.

A miniszter elmondta: az agrárkamarának a korábbi 11 ezer helyett már 200 ezer tagja van, amivel a magyar gazdatársadalom egyedülálló összefogása valósult meg. Az agrárkamara vezető tisztségviselőinek február elsején kezdődő megválasztása csak az első lépés, hogy vidéki bázisú, a gazdatársadalomra alapozott agrárkamara legyen Magyarországon, amely az ágazat valamennyi szereplőjét, a termelők mellett a feldolgozókat, kereskedőket is összefogja. A Magyar Agrárkamara képes lesz megjeleníteni a vidék súlyát, a gazdatársadalom, a magyar mezőgazdaság jelentőségét a gazdasági életben, határokon belül és kívül egyaránt - hangsúlyozta.

Agrárjövő ma és holnap címmel megtartott előadásában a miniszter rámutatott: eljött az ideje az összefogottság felmutatásának, ami a gyakran kíméletlen versenyben győzelemre visz. Kiemelte, hogy a földtörvény nem csak a gazdatársadalom érdekeit szolgálja: a magyar föld védelméről szól. A most születő törvénynek köszönhetően megnő az állam szerepe a földpiacon. Kitért arra, hogy a kormány a korábbi földhaszonbérleti pályázatokkal ellentétben nyilvános pályázatot hirdetett, ami a "nehezebb út volt".

Jelezte, hogy már 1300-nál több szerződést kötött meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, 30 ezer hektárnyi területet hasznosítottak. A következő ütemben további 25 ezer hektár hasznosítását tervezik. Többszörösére emelkedett a földhaszonbérlők száma: Csongrádban negyvenötször, Hajdú-Biharban nyolcszor, Zalában és Vasban pedig tízszer több haszonbérleti szerződést kötöttek meg.

"Minden gazdát megvédünk, nem hagyjuk, hogy akik vállalták a föld megművelését (...), azokat lelkiismeretlen módon meghurcolják, a kulákpereket idéző légkört keltve" - fogalmazott.

A miniszter fontos feladatnak nevezte, hogy szeptembertől a VM fenntartásába kerülnek az agárszakképzést folytató intézmények.

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke szerint fontos változás első lépése lesz az agrárkamarai választás, mert a magyar vidék új, erős köztestületet épít. A szavazás nem tét nélküli, mert csak a vidékfejlesztésben tevékenykedők mindegyikének összefogása vezethet egy élhetőbb vidék felé - mondta.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság szereplőinek fel kell készülniük az Európai Unió közös agrárpolitikája támogatási rendszerének reformjára. Ehhez kell az a professzionális összefogás, amely a nemzetközi és európai versenyben segíti a mezőgazdaság szereplőit. Meghatározó, hogy képesek-e a magyar gazdák összezárni és saját belső integrációjukat megteremtve versenyhelyzetbe kerülni. Világosan kell látni, hogy Európa másik felén a gazdák már régen megszervezték magukat - emelte ki.

Fotó illusztráció (mno.hu)