Nem egyedi esetről van szó, számos magyarországi város küzd a madárkolóniákkal. Sok helyen a pápainál jóval súlyosabb a helyzet, hiszen nálunk leginkább egy közparkot érintenek a kellemetlenségek, több helyen azonban a lakók közvetlen környezetében élnek a madarak, megkeserítve az emberek mindennapjait.

Pápán nagyon régóta fészkelnek a vetési varjak a Várkert Esterházy-kastély felőli oldalán. Korábban talán kevésbé voltak az érdeklődés homlokterében, ám a park megújítása óta nagyobb hangsúlyt kapott a Várkert ezen része is, hiszen itt halad át az a kerékpárút, amely a Szent István út alatt közvetlen kapcsolatot teremt a két park, így a két városrész között is. A madarak hangos károgásával bőven együtt lehetne élni, ám az a "szőnyegbombázás", amit a varjak az ürülékükkel véghez visznek, nos az igen-igen kellemetlen következményekkel tud járni.

Kérdés továbbá, hogy az egyre szaporodó kolóniák megmaradnak-e a parkban, vagy a probléma kiterjed más városrészekre is. A Fő téri játszótérnél lévő platánokon ugyanis már meg-megjelennek a madarak. A Pápához közeli Ajkán súlyos problémákat okoznak a lakóknak a varjak, a városvezetés pedig évek óta hiába próbál küzdeni ellenük. A város polgármestere a közelmúltban levélben fordult az agrárminiszterhez, azt kérve, hogy hadd lőjenek ki néhány példányt az egyébként védett fajnak számító varjak közül, hogy így bírják költözésre azokat. Egyelőre nincs hír arról, hogy kapott-e választ az ajkai polgármester, mindenesetre felvetődik a kérdés, hogy ugyan hová költözzenek a varjak?

Nem véletlenül védett faj

A vetési varjú nem véletlenül védett faj. Az ezredfordulóra az állomány 93 százaléka kipusztult. Pontosabban kipusztították. Mivel, mint a neve is mutatja, a szántóföldön táplálkozik, az emberek pedig tőle féltették a terményüket, ezért kegyetlen módszerekkel kiirtották, a szarkát, szajkót és dolmányos varjút pedig jelenleg is gyérítik, lövik, csapdázzák. Mai tudásunk szerint a varjúfélék hazai képviselői is olyan intelligensek, mint a 4-6 éves gyermek, így nem csoda, hogy az üldözéssel szemben védekezésbe kezdtek. Mivel nem akarnak kihalni, beköltöznek oda, a településeinkre, ahol túlélhetnek, ahol védelmet találnak. Mielőtt kivágták a privatizált földeken a facsoportokat, illetve mielőtt nem létezett a terület alapú mezőgazdasági támogatás, ami a gazdálkodókat a nagy szántóföldeket létrehozására ösztönözte, megvolt az élőhelyük a településeken kívül - mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A varjak fészkelése kifejezetten különleges a madarak között. Miután megépíti gallyakból és egyéb anyagokból a költőhelyét és felneveli benne fiókáit, az elhagyott fészket vörös és kék vércsék, valamint erdei fülesbaglyok is használják. Ugyanis ezek a fajok nem készítenek sajátot tojásaik számára.

Nem jellemző, hogy emberekre támadna

A vetési varjúra kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a szülők a fiókákat védve a kirepülési időszakban emberekre támadnának. Mivel ez a faj alapvetően nem a településeken táplálkozik, napközben, illetve a költési időszakon kívül a városhatáron kívül élik az életüket. Télire októbertől februárig északról is érkeznek hozzánk vetési varjak, mivel itt nincs hó, tehát találnak a földön táplálékot.

De akkor mi a megoldás?

- A varjú nagyon intelligens madár, és 30-40 évig is él. El lehet zavarni, le lehet vágni a fészkéül szolgáló ágakat, ki lehet tenni ultrahangos riasztókat, de ezektől nem fél. Visszatér, mert túl akar élni, és nem hagytunk neki más lehetőséget. A megoldás az, ha megváltoztatjuk a természethez való hozzáállásunkat, és a madarakra is úgy tekintünk, mint a napra vagy a szélre. Elviseljük. Az ember azt gondolja, hogy neki megvan minden joga, az övé minden természeti kincs, és szabadon rendelkezhet vele. Ha zavarják a gólyák, a galambok vagy a varjak, akkor valaki intézze ezeket el. És fogalma sincs arról, hogy a világ jóval bonyolultabb, mint amiről tud - mondta el a Veol.hu-nak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Fotó: Szalóky Zsolt, Pápán Hallottam Facebook csoport - Csukárdi Richárd,Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület