Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) egy méltó emlék, egy mellszobor felállítását kezdeményezi-szorgalmazza Pápa Város Önkormányzatánál a „magyar nemzet védangyala”, a köznyelvben gyakran „Sisi” ragadványnéven emlegetett Erzsébet magyar királyné (1837–1898) tiszteletére a nemrégiben megújult pápai Erzsébet ligetben.

Az egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta 2021. november 19-i, Erzsébet-napi tájékoztatóján, a pápai Erzsébet liget közepén álló új fapavilonnál elmondta, jövőre lesz Erzsébet királyné születésének 185. évfordulója, magyar királynévá koronázásának 155. évfordulója, egy adat szerint 120 esztendeje lesz, hogy hivatalosan, 1902-ben megkapta Erzsébet királyné nevét a pápai Erzsébet liget, s 2022-ben lesz a világhírű magyar szobrászművész, a pápai kötődéssel bíró Zala (Mayer) György (1858–1937) elhunytának 85. évfordulója is.

Idén, júniusban avatták fel a Fő téren Zala (Mayer) György emléktábláját. Akkor, a városi televízióban nyilatkozó dr. Áldozó Tamás polgármester is eljátszott a gondolattal, hogy a leleplezett emléktáblán túl a jövőben akár lehetne egy másfajta emlékjele, akár egy köztéri alkotása is Pápán Zala Györgynek, például Erzsébet királyné szobra.

Kerecsényi Zoltán szerint Zala György megyeszékhelyünkön, Veszprémben, a Megyeház téren, az ottani Erzsébet liget bevezetésénél álló Erzsébet királyné szobra egy másolat formájában Pápán is méltó lehetne a felállításra.

Kerecsényi Zoltán a veszprémi Erzsébet királyné-szobor képeivel. (Fotó: EpVE)

– A veszprémi, Zala-féle Erzsébet királyné szoborról biztosan lehetne egy bronz másolatot készíttetni; nemes, szép dolog lehetne, ha ebben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Pápa Város Önkormányzata segítségére tudna lenni, ilyetén is erősítve a két település közti jó kapcsolatot, és esetleg 2022-ben közösen tudna a két város megemlékezni Erzsébetről. A 2022-es év akár „Erzsébet királyné-emlékév” is lehetne Pápán. Egyébként idén – éppen ma – van 120 esztendeje, hogy Zala György Erzsébet királynéját 1901. november 19-én, Veszprémben felavatták, illetve 30 éve, hogy 1991 őszén ott újra felállították.

Kerecsényi Zoltán úgy véli, a felvetett pápai Erzsébet királyné szobor akár állhatna a pápai Erzsébet liget bejáratánál, az Országzászló-emlékmű közelében, de mindenképpen olyan részén a pápai liget területének, ami kifejezetten szem előtt van, és semmiképpen sem „csak” egy szoborparki „műtárgynak” kellene lennie, hanem úgy, mint az Országzászlóhoz, évről-évre – például Erzsébet-napon – egy-egy koszorút elhelyezve Pápa elöljárói és polgárai „elzarándokolhatnának”.

Kerecsényi emlékeztetett, a királyné halálát követően Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. november 19-én, Erzsébet-napon tette közzé felhívását, melyben faültetésekre, emlékhelyek létesítésére szólította fel a gyászoló nemzetet „Sisi” tiszteletére. A miniszteri kiáltvány hatására országos akció bontakozott ki, szinte minden magyar településen ültettek fákat, jelöltek ki emlékhelyeket az elhunyt királyné tiszteletére. A faültetési mozgalmon belül számos városban születtek nagyobb parkok, így Pápán is. A magyarok néhai szeretett királynéjának emlékére létesítették a pápai ligetet, Kodolányi Árpád földmíves iskolai kertésztanár tervrajzai alapján; 1899 tavaszán fogtak hozzá a kialakításához.

Az egykori pápai, Erzsébet ligeti emlékmű. (Forrás: Németh József /szerk./: Üdvözlet a régi Pápáról. Interpress Kiadó, Budapest, 1987. 54. p.)

Erzsébet királynénak a 19. század végén a „nemzet atyjának” tekintett Kossuth Lajossal összemérhető mítosza alakult ki; nem véletlenül, hiszen úgy tekintettek rá, úgy emlékeztek rá, mint aki az 1848/49-es szabadságküzdelem után sok szegény magyar politikai foglyot, hadiözvegyet, árvát, rokkantat oltalmazott, aki mindig képes volt Magyarország érdekében határozottan fellépni. A „magyar nemzet védangyalaként”, vagy – gróf Széchenyi István nyomán – „asszonyi angyalként” is emlegették a korabeli Magyarországon.

Az ő közbenjárására szüntették meg a börtönökben a láncra verést, eresztettek ki hamarabb, részesítettek amnesztiában raboskodó, 1848/49-es hazafiakat. 1848/49 hadiözvegyeit, árváit és rokkantjait bőkezű adományokkal segítette, a fővárosi Magyar Királyi Rokkantház, vagy más néven Országos Honvédmenház megvalósulásához-megépüléséhez is ő juttatott anyagi segítségeket, ahol biztonságot, gondozottságot adó falak között élhették le életüket beteg, idős ’48-as honvédjeink. A szabadságszerető Erzsébetben igazi pártfogóra, együtt érző királynéra lelt a nemzet, kétségkívül nagy ráhatással volt császár-férjére; egyik mozgatórugója volt azon dolgoknak, amik elvezettek a kiegyezéshez. Tényleg bőkezű adományozó volt, kezdeményezésével-támogatásával létesült többek között a budakeszi szanatórium is, az ő kívánságára építtették a magyar operaházat is, mely egyik legkedvesebb helye volt hazánkban tett látogatásai során. Az ő védnöksége alatt jött létre 1879-ben a Magyar Vöröskereszt is, akkor még Magyar Országos Segélyező Nőegylet néven. Erzsébet, „Sisi” alakja méltó a jövőben is az emlékezetre – jelentette ki a városbarát egylet vezetője.

Tájékoztatója keretében Kerecsényi Zoltán megemlékezett az idén kilencven esztendeje született és öt éve elhunyt H. Szabó Lajos (1931–2016) pápai lokálpatriótáról is, aki hű helyi és megyei ápolója volt Erzsébet királyné emlékezetének, aki még külön könyvet is írt 1998-ban „Erzsébet királyné tisztelete Pápán és környékén 1898–1998” címmel.

Kerecsényi Zoltán a veszprémi Erzsébet királyné-szobor képeivel. (Fotó: EpVE)

Zala György veszprémi Erzsébet királyné szobra. (Forrás: Internet – kozterkep.hu)

(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: EpVE,
Németh József /szerk./: Üdvözlet a régi Pápáról.
Interpress Kiadó, Budapest, 1987.,
Internet – kozterkep.hu)