A függetlenségért küzdő haza javára szolgálatot vállalt pápai és környékbeli nemzetőrök emléke előtt tisztelegve vitt koszorút az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egylet (EpVE) kis küldöttsége Szente János néhai pápai nemzetőr őrmester nyugvóhelyére, elhunytának kerek 170. évfordulónapján, augusztus 16-án a Kálvária-temetőben.

A megjelentek piros-kék pápai, városi színezetű emlékszalaggal kötötték át az egykori nemzetőr síremlékét, koszorút helyeztek el rá, fölhívva a figyelmet a csodával határos módon máig álló emlékjelre, annak sürgető megújítására. A főhajtáson az EpVE ügyvivője, Kerecsényi Zoltán városi képviselő beszédében úgy fogalmazott, dicséretes az, hogy mindmáig áll ennek a szomorú sorsú nemzetőrnek a sírköve, s Szente János neve utcanévként is szerepelhet a városban. Mint mondta, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc mostani 170. évfordulós emlékévében egyletükkel fontosnak éreztek némi figyelmet szentelni a polgári forradalom jellegzetes vívmányának: a nemzeti őrseregnek, vagy közkeletűbb nevén a nemzetőrség intézményének, s azon belül a 170 éve a Dráva-vonalt védelmező pápai nemzetőröknek, akik közül sokaknak sajnos igen szomorú vég jutott, gondolva többek között Süttő Ignác pápai városkapitányra, Czink Alajos és Hoffelder József orvosokra, vagy Eöri Szabó Antal szolgabíróra. E néhai tekintélyes pápai polgárok, nemzetőrök nevét és alakját Somogyváry Gyula író is megörökítette „A hadtest hű marad” című kötetében – emelte ki Kerecsényi Zoltán, aki rövid temetői beszédében több ízben is utalt a méltatlanul elfeledett író ’48-as pápai nemzetőröket is bemutató művére.

Szente János nemzetőr őrmestert közel egy időben temették el Czink Alajos sebészorvossal a pápai Kálvária-temetőben. Szente 1848. augusztus 16-án, Czink augusztus 22-én halálozott el, mindkettőjük a Dráva-vonalnál szerzett megbetegedés következtében. Mivel a nemzetőrsereg később érkezett Pápára, feltételezhetően útközben halhattak meg és holtan szállíthatták haza mindkettőjüket. Állítólag Czink két pápai nemzetőrt próbált kimenteni a Dráva-folyóból, megfázott, tüdőgyulladást kapott, s ebbe halt bele. Sajnos, az elmúlt 170 év alatt nyugvóhelye elfelejtődött, eleddig még nem sikeredett megtalálni. Ellentétben a pápai nemzetőri névjegyzékben 325. folyószám alatt nyilvántartott 27 esztendős pápai lakosé, haszonbérlőé, Szente János nemzetőr őrmesteré a csodával határos módon mindmáig áll, melyet még felesége, Gold Mária emeltetett.
A jelenlegi tudomás szerint olyanokról, akik a szabadságküzdelem idején, tehát konkrétan 1848/49 folyamán estek el, hunytak el (s nem évek-évtizedek múltán, megőszülve, idősen hunytak el - lettek eltemetve városunk temetőiben) csak két személy síremlékének meglétéről lehet tudni Pápán. Az egyik tehát Szente Jánosé a Kálvárián, a másik a szintén a Dráva-vonal védelmében lévő Eöri Szabó Antal néhai pápai járási szolgabíróé, nemzetőré az Alsóvárosi köztemetőben, akinek nyugvóhelyét az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egylet „Kossuth-Emlékprojektje” folyamán, 2017-ben Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyző asszony, a „Kossuth-Emlékprojekt” védnöke kezdeményezésére a temetővezetés felújított, s a pápai Tarczy Lajos Általános Iskola jelképesen örökbefogadott.

A Szente János sírjánál való tisztelgést követően a szintén a Kálvária-temetőben nyugvó Czirfusz Vince ihászi tanító sírhelyére is emlékkoszorú került az EpVE futó „Ihász 170”-emlékéve jegyében, mert a ’48-as szellemiséget, illetve az ihászi csata emlékezetét hűen ápoló hírében állt a néhai Czirfusz néptanító úr.

(Forrás: EpVE, fotók: EpVE - Fölnagy Tibor)