A 2018-as esztendő ezért Pápán Jókai-emlékév! Az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egylet (EpVE) úgy véli, hogy a tavaly, az általuk megvalósított Kossuth-Emlékprojekt után – Kossuth Lajos Pápa város díszpolgárává választásának 130. évfordulós ünnepsége után – ez méltó, s ezen ötletért, s előterjesztésért köszönet jár Pápa város polgármesterének, dr. Áldozó Tamásnak!

Az "Elsősorban pápai"-Városbarát Egylet önkénteseinek megbízásából Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő, pápai önkormányzati képviselő január első napjaiban egy piros-kék színű (pápai színű), EpVE-logóval ellátott emlékszalagot kötött Jókai budapesti sírjának fejfájára, illetve két, nemzeti színeket kifejező virágot is elhelyezett arra. Érdekesség, hogy Jókai első fejfáját saját háza kapufélfájából készítették, miképpen azt végrendeletében meghagyta. S idén éppen 90 éve, hogy 1928-ban építették Jókai sírhalma köré a Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei alapján épült impozáns kő-síremlékművet, melynek tetején, körben, kőbe vésve a következő szép Jókai-sorok olvashatók: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”

Jókai Mór számos írásához merített példákat egykori diákvárosához köthető, pápai történetekből, Kenessey Istvánnak, gróf Esterházy Antal kuruc generális hadititkárának és családjának története adta a példát az Aranyember című regénye megszületéséhez. Ismert Parragh Gábornak, a Pápa melletti Kup református lelkésze, '48-as honvéd őrnagy fiának Jókaihoz írott levele, melyben tájékoztatja az írót a pápai diákok szabadságharcban való részvételéről, hogy azok élettörténete a hősi küzdelemről szóló könyvben megörökítésre kerüljön.

Jókai nemcsak írásaiban emlékezett Pápára, hanem élő kapcsolatot tartott a várossal szinte haláláig. Ismert, hogy testvére, Jókay Eszter Vály Ferenc kollégiumi tanár felesége volt és lányukkal, Marival együtt Pápán éltek. Így természetes, hogy Jókai gyakran megfordult szülővárosunkban. Azt is gondolhatjuk, hogy e rokoni látogatások idején főleg a diákság, de az egész város népe módot talált arra, hogy a nagy író iránti tiszteletét kifejezze. Velünk volt akkor is, amikor a város első kőszínházát 1881-ben felavatták. A teátrum megnyitását Az utolsó prológ című versével köszöntötte. A református főiskola 1895-ben emelt új épületének homlokzatát a Jókai Mór által ajánlott szép jelmondat díszíti: "Istennek, Hazának, Tudománynak". Az 1952-es államosítás után leverték, majd miután az iskola ismét egyházi kezelésbe került, a kegyes utókor jóvoltából 1994-ben a jelmondat visszakerült az épület homlokzatára!

Jókai Mór tehát eleven kapcsolatot ápolt szülővárosunkkal - de a város sem feledkezett meg soha róla. Jó látni, hogy több, mint 125 év elmúltával sem lanyhul Jókai Mór kultusza Pápán. Emléke és tisztelete tovább él városunkban, amint azt a tragikus sorsú Kőrös Endre pápai költő megfogalmazta: "...mert mienk volt! Itt lőn szárnyra kelte. Innen áradt glóriája szerte."