az Európai Unió tagállami küldötteiből álló bizottsága támogatta egyebek mellett ezt a projektet is - közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE).

Az egyesület az MTI megkeresésére tájékoztatott arról is, hogy a projekt a Pannon Fuel Kft. által vállalt mintegy egymillió eurós önrész befizetése után, várhatóan az idén ősszel indulhat. Emellett a töltőállomások kivitelezésére 10 millió eurót nyert el Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) magyar keretéből.

Az MGKKE kiemelte: a beruházás újabb lépés az Európai Unió alternatív üzemanyagokra vonatkozó irányelvének teljesítéséhez, miszerint a tagállamoknak 2025-ig ki kell építeniük egy megfelelő sűrűségű CNG-töltőhálózatot a főbb gerinchálózatok mentén.

A közlemény idézi Domanovszky Henriket, az MGKKE elnökét, aki kifejtette: a fejlesztés révén 2018 végére a CNG-kutak száma elérheti akár a 60-at is Magyarországon, mivel a PAN-LNG Projekt keretében már jelenleg is folyamatban van több új töltőállomás létesítése.

Az egyesület korábbi közleménye szerint az MGKKE által kidolgozott PAN-LNG Projekt elsődleges célja a földgáz alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első LNG- (cseppfolyós földgáz), valamint a meglévő CNG- (sűrített földgáz) üzemű járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok kialakítása, ezek gázellátásának biztosítása. Jelenleg nyolc hivatalos CNG-töltőállomás működik Magyarországon.

A CNG - nem azonos az LPG néven ismert autógázzal - 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében. A CNG meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal alacsonyabb.