- Egyesek szerint a marhavagonban bemutatott kiállítás hivatott felhívni a figyelmet a vészkorszakra, mások szerint új dimenziót nyitni a magyar bűntudatot illetően, célja bevégezni azt az agymosást, melyet az elmúlt 68 év képtelen volt elvégezni – kezdte a tájékoztatót Orbán Imre, aki szerint a teljes 20. század szimbóluma is lehetne a marhavagon. Szerinte a történet nem 1942-ben kezdődött, hanem 1914-ben, amikor az I. világháborúba marhavagonok szállították a katonákat, folytatódott 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság időszakában, amikor a hatalmon lévők „133 nap alatt többet ártottak az országnak, mint előtte bárki”, vagy akik „felakasztjuk mi az úristent is jelszóval gyilkolták a magyarságot”. Megemlékezett a trianon utáni határokon kívül rekedt magyar közhivatalnokokról, közszolgálatisokról és családtagjaikról, akiket szintén marhavagonokban űztek el otthonukból. - De ne feledjük az orosz hómező irányába haladó, százezreket a halálba szállító marhavagonokat sem. Tegyük a kiállítási tárgyak közé azt a batyut is, melyet a felvidéki magyarok hozhattak magukkal a Beneš-dekrétumok nyomán. Orbán Imre példaként említette továbbá a sváb kitelepítéseket illetve a Gulág-szigetek poklát.

A politikus szerint a magyar nemzetre ráhúzni az utolsó csatlós és a bűnös nemzet fogalmát szándékolt aljasság. Orbán Imre a tájékoztatón idézett több zsidó származású közéleti személyiségektől – Landeszmann György főrabbitól, Spiró György, Esterházy Péter és Kertész Ákos íróktól, akik szerinte magyarellenes megnyilvánulásokat tettek. – Úgy gondolom, hogy majd ha a zsidóság megfelelő alázattal közelít a magyarság felé, majd akkor követelhetik tőlünk a tiszteletet és számon kérhetik rajtunk, hogy miért nem érezzük a fájdalmukat – fogalmazott Orbán Imre, a Jobbik pápai elnöke.

A tájékoztatót követően kezdődött a marhavagon-kiállítást megnyitó ünnepség a Vasútállomáson, melyen részt vett Erőss Bulcsú jobbikos önkormányzati képviselő és Orbán Imre pápai elnök is.