vagy aki a szervezet felett egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A vonatkozó EU-s előírás nyomán a nyáron hatályba lépett pénzmosási törvény megköveteli, hogy egyes professzionális szolgáltatók (bankok, könyvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek stb.) nyilatkoztassák jogi személy ügyfeleiket arról, kik a tényleges tulajdonosaik. E szabályok bevezetésére adott haladék szeptember 30-án lejár. Nem mentesül az adatszolgáltatás alól az sem, aki október előtt már ügyfél volt, tőle ezt az információt az év végéig kell a szolgáltatónak begyűjtenie - ismerteti közleményében az ügyvédi iroda.

A tényleges tulajdonos így megszerzett adatait a szolgáltatónak a jogszabály szerint az EU valamennyi tagállama által vezetett központi nyilvántartásba kell feltöltenie. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás azonban a legtöbb tagállamban, beleértve Magyarországot is, technikailag még nem jött létre, így a szolgáltatókat terhelő feltöltési kötelezettség teljesítése a gyakorlatban egyelőre nem lehetséges.

Az alkotók célja szerint egy vállalkozást nem kell majd többször azonosítani, ugyanis, ha már szerepel a központi adatbázisban, az ott lévő adatokat minden további szolgáltató elfogadhatja. Az adatbázis hiányában azonban ugyanazon információt egyszerre számos szolgáltatónál rögzítenek, ami várhatóan nemcsak az adatok felesleges átfedését, hanem azok esetleges eltéréséből eredő komplikációkat is magával hozza.

Bejó Ágnes, az iroda ügyvédje szerint az adatbázis létrehozásának célja, hogy a vállalkozások végső tulajdonosára vonatkozó információk az unión belül összeérjenek és kölcsönösen felhasználhatók legyenek. Nem tisztázott azonban egyelőre, hogy az adatbázishoz pontosan ki és milyen feltétellel férhet majd hozzá, ahogyan az sem, hogy az adatbázist az unió hatóságai milyen céllal, és milyen területen használják fel a jövőben. Az ügyvéd szerint mindez várhatóan nem erősíti a vállalkozások szemében a nyilvántartással szembeni bizalmat.

Ráadásul, a rendszer elindulását várhatóan számos technikai probléma is nehezíteni fogja. Könnyen elképzelhető például, hogy egy bonyolult szervezeti struktúra részét képező leányvállalat információ hiányában nem lesz képes hiteles információt adni tényleges tulajdonosáról. Márpedig a tartalmilag helytelen nyilatkozat adása büntetőjogi felelősséghez is vezethet, akár abban az esetben is, ha arra gondatlanságból kerül sor. Nem minden vállalatvezető számára lehet megnyugtató az a megoldás sem, hogy 25 százalékos tulajdonos hiányában a jogszabály végső soron a vezető tisztségviselőket minősíti tényleges tulajdonosoknak. Várhatóan sokan nem örülnek majd, ha nevüket feltüntetik egy, a teljes uniót átszelő adatbázisban - írják.