Hírek
2014. Április 18. 06:00, péntek |
Életmód
Forrás: Violet C. Landers
Nyúl, bárány, tojás, locsolás – A húsvéti szimbólumok jelentése
Nyúl, bárány, tojás, locsolás, kalács, sonka... a Húsvét fő jelképei, de vajon tudjuk, hogy mi miért alakult így? Honnan származnak és mit jelentenek?
Ha tavasz, akkor vele együtt eljön a Húsvét is. Ekkor zárul le a Farsangkor kezdődött negyvennapos böjti időszak. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel, s a hagyományok szerint ekkor tartott termékenységi ünneppel.
A zsidó húsvét, vagyis a pészah fontos szerepet játszik kialakulásában. A zsidók ekkor ünneplik az egyiptomi rabságból való menekülést. Az Ótestamentum írása szerint a Halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban elkerülte, mert egy frissen megölt bárány vérével volt bekenve.
A keresztények Jézus feltámadását ünneplik. A húsvétot megelőző vasárnap tartjuk a virágvasárnapot, amikor Jézus bevonult szamárháton Jeruzsálembe és pálmaágakat terítettek le elé. Nagycsütörtökön elfogták az Olajfák hegyén, Nagypénteken pedig Pilátus halálra ítélte. Nagyszombaton Jézus előre megmondta, hogy Húsvétvasárnapon (harmadnapon) feltámad.
A húsvétban jelentős szerepe van a báránynak. Megvédte a zsidókat és pont ezért Jézus Krisztust is jelképezi. Ő volt az, akit a mi bűneink miatt feláldoztak.
A Bibliában nem szerepel nyúl, mégis mindannyian társítjuk a húsvéthoz. Ezen túlmenően a nyúl a termékenységet is szimbolizálja.
Egyes német nyelvterületen egyébként ilyenkor gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt egymásnak. A gyöngytyúk pedig németül Haselhuhn, azaz röviden Hasel. A nyúl németül Hase és a két szó hasonlósága révén keveredhettek össze a fogalmak, és így a nyuszi már a világ minden részén elterjedt.
A tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi. Rejtélyesség, ahogyan az élettelenből kifejlődik az élet. A piros tojásnak mágikus ereje van, erőt, illetve Krisztus vérét is szimbolizálja.
Húsvéthétfőn a legények elindulnak locsolkodni. E 17. századból eredő magyar húsvéti hagyomány szerint vízzel, manapság illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat, akik ilyenkor felvették legszebb ruháikat és várták a legényeket, akik vödör vizekkel öntötték le őket. Ez a szokás szintén a termékenység kultusszal áll összefüggésben.
A kalács a jólét és gazdagságot jelképezi, a hálaadást fejezi ki. A hármasfonatos verzió a leggyakoribb. Ez a sült kelttészta szintén csak a magyar hagyományokban fordul elő és az ősi áldozati ételek maradványaként tartják számon.
A régi húsvéti hagyományok szerint húsvétkor a kalácsot és a sonkát is a templomban szenteltették. A sonkát sózással, pácolással és füstöléssel készítik, a sertés combjából és lapockáját tartósítják így. Nyersen is fogyasztották valamit egyéb ételeket (sonkás tészta, káposztás ételek, babos ételek) is készítettek vele. Igaz a mondás, hogy ahány nép annyi szokás. Németországban a fekete erdei sonka, Olaszországban a Prosciutto, Spanyolországban a Jamón a legnépszerűbb. Ezek is mindennap jelen vannak az életünkben, sok üzletben találkozhatunk velük, ezért érdemes kipróbálni.
Mindannyian belevittük a saját hagyományainkat a húsvét ünneplésébe, de a legfőbb elemek megmaradtak. A rokonlátogatás és az együtt eltöltött idő pedig kiemelkedik a hétköznapok szürkeségéből, ezért kedves szívünknek és lelkünknek.
Kellemes Húsvétot Mindenkinek!
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 07:58, hétfő | Életmód
Az európai űrhajósok küldetéseit segíti Magyarország első űrorvosa
Nagy Klaudia Vivien Magyarország első űrorvosaként segíti az európai űrhajósok küldetéseit, köztük a kijelölt magyar űrhajós, Kapu Tibor 2025-re tervezett misszióját is - hangzott el az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
2024. November 04. 07:53, hétfő | Életmód
Nem mindennapi fotót közölt a NASA
2024. November 03. 08:38, vasárnap | Életmód
Elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, basszusgitáros
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa - értesítette a család szombaton az MTI-t.