Igencsak felforgatott csapatokkal kezdte a találkozót mindkét gárda, ami egyben azt is jelezte, hogy mindkettőnek fontosabb a bajnoki szereplés.Ez is szerepet játszott benne meg az is, hogy az ingyenes bejutás ellenére csak mintegy nyolcszáz szurkoló látogatott ki a stadionba, így igencsak hangulattalan volt találkozó. Annak ellenére voltak ilyen kevesen, hogy a hazai csapat még soha egyetlen kupasorozatban sem játszhatott döntőbe jutásért.

Sokáig különösebb helyzetet sem láthattak a szurkolók, inkább csak távoli kapura lövésekkel próbálkoztak, elsősorban a vendégek.

Persze a látottakkal a túloldalon sem lehettek elégedettek, így nem csoda, hogy a szünetben a Ligakupában megszokott módon tömeges cserékre került sor. Összesen öt helyen változtattak a trénerek, s ez némi pezsgést hozott a mérkőzésbe: a pápaiak az 52. percben elvégezhették első szögletüket, a vendégek viszont öt perc múlva megszerezték a vezetést, miután Vaskó ugratta ki Milan Pericset a leshatárról, aki egy védő kíséretében vette be Takács kapuját. 0–1

Több mint tíz perccel később újabb fehérvári gól következett, miután Vinícius jobb oldali beadását Milan Perics vehette le zavartalanul a 16-oson belül, majd jobbal a kapu jobb oldalába bombázott. 0–2

A hosszabbításban megszerezhette volna harmadik gólját is, miután egy remek ütemű kiugratás után egyedül vezethette a labdát a kilépő Takácsra, de lövés helyett önzetlenül jobbra, Torghelle elé passzolt, akinek nyolc méterről nem okozott gondot az üres kapuba találni. 0–3

Ezzel gyakorlatilag a Ligakupa döntőjének egyik helye el is kelt, a Pápa úgy játszotta végig a mérkőzést, hogy egyszer sem lőtt kapura...