Egy kossuthi mondatot, "A múlt a jövendő tükre!" - idézetet címként viselő, Kossuth, '48/49 és Petőfi témákat felvonultató történelmi és műveltségi vetélkedő résztvevőivel a vetélkedőre való fölkészülést elősegítendő, emlék-sétát tartottak a szervezők 2017. február 22-én, szerdán a pápai Alsóvárosi köztemetőben, majd a belváros Petőfi-Kossuth emlékhelyein.

Fölkeresték a jelesebb '48/49-es vonatkozású nyughelyeket, a 2017-ben évfordulós honvédsíroknál egy-egy emlékszalagot, mécsest, piros-fehér-zöld zászlócskát helyeztek el a csapatok Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő, a Kossuth-Emlékprojekt főszervezője, valamint Váminé Molnár Emma főkönyvtáros vezetésével, akik egy-egy sírnál ismertették is az egykori jelesebbnél jelesebb városi személyiségek életpályáját. Ahogy Kerecsényi Zoltán fogalmazott, negyvennyolcas "halhatatlanokat" kerestek fel a "Pápai Pantheonban". Igen, a "Pápai Pantheonban", mert szerinte ahogy van "Nemzeti Pantheon", úgy bizony van "Pápai Pantheon" is, amibe igen-igen sok híres, egykoron élt, a pápai temetőkertekben nyugvó személyiség, példaadó beletartozik pl. Mándi Márton professzortól Kalmár Gusztáv József bencés író, a '48-as honvédeken keresztül a világháborús katonákon túl egészen Kövy Zsolt tudós nagytiszteletű úrig - hangsúlyozta. Kerecsényi elárulta, a jövőben az általa vezetett "Elsősorban pápai" - Városbarát Egyletnek több mint valószínű, hogy lesz is egy kezdeményezése "Pápai Pantheon" címen, azonban erről részleteket még nem osztott meg...

A február 22-i sétán résztvevők tisztelegtek, koszorút, emlékszalagot, mécsest helyeztek el a 210 éve született Bocsor István professzor, '48-as nemzetőr és országgyűlési képviselő síremlékénél. A pápai református kollégium híres tanára számos kiváló hazaszerető embert nevelt, a '48-as forradalom kitörésekor az elsők között állt a kossuthi szabadság-ügy zászlója alá. Szállóigévé magasztosultak lelkesítő szavai, melyet a tőle búcsúzó, honvédnak állt egykori tanítványainak intézett: "Önök a hazáért harcolni indulnak, jól teszik, s ha Önök nem azt tennék, amit tesznek, mint kárba veszett munkát széttépném irataimat és darabokra törve katedrám, mint pályám hitvány emlékét, irataimmal együtt elhamvasztanám..." Bocsor-professzor haladó gondolkodása miatt többször került összetűzésbe a hatalommal, a szabadságharc bukása utána évekig rendőri felügyelet alatt állt és leparancsolták a történelemtanári katedráról. Kozma Andor a Karthágói harangok című költeményében állított emléket róla.

Szintén 210 éve született Tarczy Lajos '48-as nemzetőr, a pápai kollégium másik jeles személyisége, Petőfi pápai patrónusa. Sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést folytatott. 1841-ben megalapította a kollégiumi Képzőtársaságot, melynek első tanárelnöke lett. A Képzőtársaság hamarosan Pápa egyik szellemi központjává vált, itt kezdte pályáját többek között Petőfi, Jókai és Orlai is. Számos természettudományi tankönyvet írt, melyekkel részt vállalt a magyar nyelvű szaknyelv kialakításában. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Széchenyi István gróffal személyes kapcsolatot tartott, az ő nagycenki birtokán látott mintagazdaság olyan hatással volt rá, hogy Pápán is létrehozott egy hasonlót. A szabadságharcban honvédtisztként szolgált, részt vett a Dráva-vonal védelmében. 1849 után csak a tudománynak és tanári hivatásának élt.

Az emlékszalaggal ellátott síremlékjelek sorában a harmadik jeles pápai pedagógusegyéniség, a 135 esztendeje elhunyt Vály Ferenc főgimnáziumi tanáré, '48-as nemzetőrkapitányé volt. Vály-professzor a híres író, Jókai Mór sógora volt, 1848-ban hívták meg a pápai kollégium tanárának, de a hadi helyzet miatt katedráját csak 1849-ben foglalta el. Először gyalogos nemzetőr századosként őrszolgálatot látott el alakulatával Komáromban, később a tüzérséghez jelentkezett és ettől kezdve a komáromi sziget orrában elhelyezett ütegnél teljesített szolgálatot. 1849 után - nyugdíjazásáig - hazafias szellemben tanított Pápán, és az 1876-ban megalakult tanítóképző igazgatója lett.

A Vály-sír szomszédságában fekvő Tóth Dániel sírját sem feledhették ki a sorból a séta-résztvevő diákok, hiszen a 185 éve született egykori honvéd főhadnagy '48-as gyermekhonvéd volt. Pápai bölcsészhallgatóként alig tizenhat esztendősen jelentkezett a honvédseregbe. A szabadságharc talán legfiatalabb főhadnagya volt. Sajnos katonai cselekedeteiről igen gyér adat áll rendelkezésre. 1849-et követően befejezte tanulmányait, a pápai kollégium tanárává választották, ő vezette a főiskolai könyvtárat, és tagja volt Pápa város képviselőtestületének is.

190 éve született Szilágyi József egykori főgimnáziumi igazgató, '48-as honvéd főhadnagy. A Kollégium forradalmi szellemű diákjaként tagja volt a "harmincasok társaságának", akik önként jelentkeztek Kossuth zászlaja alá. 1848 májusának végén Pesten beállt az alakuló 2. honvédzászlóaljba. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök előtt tett esküt, majd részt vett a délvidéki harcokban. A fegyverletételig szolgált a péterváradi várőrségnél. Hősi helytállásáért előbb hadnagyaggyá, majd főhadnaggyá nevezték ki. 1849 után igen aktív szerepet vállalt Pápa közéletében. Tanári és igazgatói posztján túl volt önkormányzati képviselő, a Jókai Kör alelnöke, a Kaszinó és a Takarékpénztár igazgatósági tagja, és jótékonykodó, segítő ember hírében is állt.

120 éve hunyt el Somody József nemzetőr, honvéd főhadnagy. Pápán elsők között jelentkezett a szerveződő nemzetőrségbe, majd Kosztolányi Mór parancsnoksága alatt a veszprémi önkéntes nemzetőrzászlóaljba osztották be. Először a feldunai hadtest kötelékében, a Felvidéken harcolt, majd 1849 januárjától a komáromi várőrségnél szolgált. Velük együtt tette le a fegyvert és menlevéllel szabadult. Pápára való visszatérése után tisztviselő, majd királyi jogtanácsos lett, s ellátta a Pápai Református Egyház főgondnoki tisztségét is. A kiegyezést követően alapító tagja volt a Veszprém megyei Honvédegyletnek és élete végéig támogatta a szabadságharc rászoruló, egykori honvédeit.

A 110 éve elhunyt hajdani jeles pápai jogász, Eöri Szabó Sándor nemzetőr nyughelye sem maradhatott ki a sorból, hiszen ő is részt vett a Dráva-vonal védelmében.
Testvére, Eöri Szabó Antal nemzetőr, járási szolgabíró viszont 1849-ben halt meg. Az ő síremléke Pápán egy igazán fontos síremlék. Ugyanis ez egy konkrétan 1849-es sír. Erről nem sokan tudnak. Anno a neves lokálpatrióta, a tavaly elhunyt H. Szabó Lajos találta meg. A pápai, Pápa környéki temetőkben nyugvó, nyílvántartott egykori negyvennyolcas honvédek mindegyike a fegyverletételt követően szerencsésen hazatérhetett (igaz, némelyikük rövid rabság után), s legtöbbjük békésen megidősödhetett, tehát évtizedekkel később szenderedhetett örök álomra (kivétel talán Nemesszalókon Szalóky Samu, mert ő az ihászi csatában halt hősi halált). Nos, a szóban forgó, az Eöri Szabó Antal nemzetőr, hajdani pápai járási szolgabíró, aki 1849-ben, a szabadságharc során halt meg. 1849. január 17-én, 28 évesen áldozta életét a haza szabadságáért! Tehát jelenlegi ismereteink szerint Eöri Szabó Antal sírja talán az egyetlen olyan konkrét negyvennyolcas sír Pápán, ami konkrétan a szabadságharc folyamán "keletkezett" szülővárosunk egyik temetőkertjében! Eöri Szabó Antal a pápai nemzetőr-kapitányság tagjaként az első csoporttal vett részt a Dráva-vonal védelmében. Megsebesült, 1849. január 17-én halt meg.
Rendkívül elhanyagolt Eöri Szabó Antal sírja a pápai Alsóvárosi temetőben! Megérdemelné, ha az előttünk álló 2018/19-es emlékesztendőkre helyreállítódhatna, s a város által kiemelten védett lenne... Ezért is kívántuk most, az "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet Kossuth-Emlékprojektje keretében a Kossuth-Petőfi-s vetélkedős fiataljainkkal ellátogatni ehhez a sírhoz, hogy fölhívjuk rá a figyelmet, s hogy vállalásainknak megfelelően a többi pápai nevesünk síremléke sorában ezt is egy nemzeti szalaggal átkötve megjelöljük - emelte ki Kerecsényi.

Az Eöri Szabó-sírok szomszédságában emlékszalag került a 125 éve elhunyt Szőllősi Miklós '48-as nemzetőr káplár, honvéd sírobeliszkjére is. Szőllősi szintén 28 éves volt, amikor 1848-ban Kossuth zászlói alá állt, és ő is ott küzdött a Dráva-vonal védelmében.

A sétán megjelentek megkeresték a 110 éve elhunyt Osváld Dániel Pápa város polgármestere síremlékhelyét is. Ő 1848-ban - 29 évesen - állt nemzetőrnek, és az elsők között volt ő is, aki részt vett a Dráva-vonal védelmében vívott küzdelemben. Az 1880-as, '90-es években lett Pápa első számú embere. 130 esztendővel ezelőtt, 1887 őszén ő szentesíti aláírásával Nagy Boldizsár városi főjegyzővel a Kossuth Lajos pápai díszpolgárrá való avatását tanúsító oklevelet:
// Mi, Pápa város közönsége és polgármestere adjuk emlékeztetőül mindenkinek, hogy az alulírt napon megtartott rendes őszi közgyűlésünkben hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost, mint aki hazánk átalakulásának nagy munkájában a nemzet vezére lévén, ez által a jogegyenlőség, közszabadság és állami függetlenség kivívásához nevét örök időkre hozzákapcsolta, akinek tiszta és önzetlen hazaszeretetét, a tudományok s a nemzet iránti meleg érdeklődését dicsőségben elért aggkora csökkenteni képes nem volt, akinek lángszellemét, nagy tehetségeit a történelem régen rávéste érctáblájára, akinek nevét ismeri és a legnagyobb alakokat megillető tisztelettel említi az ó és új világ, kinek emléke fennmaradt, míg a népszabadság, törvény előtti egyenlőség az egyesek és nemzetek testvériségének eszméje az emberek gondolkodásából ki nem vész, a haza és az emberiség szolgálatában szerzett érdemei szerény méltánylásául, nagy szellemének tartozó tiszteletünk és csodálatunk kifejezéséül szívünk egész melegével városunk díszpolgárává egyhangúlag lelkesedéssel megválasztottuk, kijelentve ezennel, hogy Őt, mint ilyen mindazon jogokkal és előnyökkel, melyekkel városunk polgárai hazai törvényeinknél fogva akár a jelenben élnek, akár a jövőben élni fognak - felruházzuk. Miről kiadtuk jelen polgármesterünk aláírásával ellátott és városunk szokott pecsétjével megerősített oklevelünket.
Kelt Pápán 1887. évi szeptember hó 21-ik napján megtartott őszi rendes közgyűlésünkből.
Nagy Boldizsár főjegyző, Osváld Dániel polgármester. //

Osváld sírjánál koszorút és kis nemzeti színű papírzászlót helyeztek el a séta-résztvevők, ezzel is felhívva a figyelmet az egykori polgármester elhanyagolt állapotú sírhelyére, hogy a jövőben érdemes lenne azt is fölújítani, s méltóképpen őrizni, gondozottá tenni.

A 2017-ben évfordulós pápai '48-asok, - a pápai Alsóvárosi köztemetőben nyugvó '48-asok sorában a vetélkedő csapatok képviselői fejet hajtottak a 90 éve elhunyt Kis Ernő egykori főgimnáziumi igazgató, Pápa első helytörténésze, a '48/49-es pápai hagyományok legfőbb ápolója emléke előtt is. Kis Ernő nem volt '48-as honvéd, de családja '48/49-es kötődése miatt szívén viselte a kossuthi emlékezet fenntartását, s Pápa életében tényleg ő volt a leges-legelső, aki hivatalosan is a '48/49-es emlékek hű őrzője, s továbbadója volt. Kevesen tudják, hogy hozzá fűződik a pápai Március 15. téri ihászi csata emlékművének a gondolata. Ő találta ki, ő szervezte meg felállítását. Kis Ernő Pápán született, s itt élte le életét, édesapja Kis Gábor főgimnáziumi tanár-lelkipásztor és nemzetőr főhadnagy, Pázmándy Dénes országgyűlési elnök futárja volt. Egyik keresztszülője Jókai Mór sógora, Váli Ferenc tanár-lelkész, nemzetőr kapitány volt. Középiskoláit Tatán és Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte.
Számos cikket és könyvet írt a szabadságharc Pápa és környéki eseményeiről, köztük Pápa részvételéről az 1848/49-es szabadságharcban, Pápa város fegyveres polgárságáról, a Pápa melletti ihászi pusztán vívott 1849. június 27-i csatáról. De ő írta meg a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának történetét (1531-1895.) is, valamint Pápa városa és vidéke életének számos területét is feldolgozta. A Pápai Református Kollégium történelem, földrajz és latin szakos tanáraként munkálkodott, s 1893-1917 között igazgatóként is működött, az új, Március 15. téri kollégiumi iskolaépület alapkőletétele és felépítése is az ő idején valósult meg. Nyugdíjas korában is széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki, tagja volt a Jókai Körnek, sőt az egyesület könyvtárosaként is működött.

A temetői sétát követően a városi Petőfi-emlékhelyek meglátogatása következett, hiszen 175 évvel ezelőtt, 1842-ben lett Petrovicsból Pápán Petőfi. Ekkor vette fel itt, e városban a Petőfi-nevet, s ekkor jelent meg nyomtatásban, Bajza Athenaeumában első verse, A borozó is, amit szintén pápai diákként írt.
A séta folyamán a vetélkedőn résztvevő diákok csoportja ellátogatott a Gyurátz Ferenc utcai első, a Barát utcai második és a Petőfi utcai - Ó-kollégium melletti harmadik Petőfi-lakhelyekhez, útközben pedig megtekintették a 15 éve a Kossuth utcán, az áruház szomszédságában Kossuth Lajos, Pápa város díszpolgára születésének 200. évfordulóján felavatott Kossuth-portrészobrot, a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászművész alkotását, melyet szintén egy nemzeti szalaggal kötöttek át.

A pápai Ferences templommal szemközti egykori Petőfi lakhelynél Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő, egyleti ügyvivő megjegyezte, a jövőben érdemes lenne, - méltó lehetne a helyet egy emléktáblával megjelölni, hiszen ez még eleddig jelöletlen, sokan nem is tudják, hogy ott is lakott Petőfi unokatestvérével, Orlai Petrich Somával. S Orlainak pedig egyáltalán sincs semmi emlékjele Pápán. Amíg ennél az egykori Petőfi-Orlai lakhelynél nincs emléktábla, addig az épületet díszítő korpuszhoz tudták elhelyezni a vetélkedő csapatok képviselői az emlékezés koszorúját és kis piros-fehér-zöld papírzászlócskáikat...

A sétán való részvétel természetesen pluszpontot jelentett a csapatoknak a vetélkedőre, illetve a séta folyamán egy segédanyagot is átnyújtottak a szervezők a márciusi feladatok tekintetében számukra. A vetélkedőre 6 pápai középiskolai csapat jelentkezett, összesen 18 diák. A vetélkedőt 2017. március 13-án rendezi meg az "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében dr. Áldozó Tamás Polgármester fővédnökségével. A vetélkedő zsűrielnöke dr. Nagy-L. István városi múzeumigazgató lesz.