Munkaerő kölcsönzésnek nevezzük azt a tevékenységet, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés).

Ez így elég hivatalos megfogalmazás, de minden benne van, amit a munkaerő kölcsönzésről tudni lehet. Eszerint ez egy 3 fél közt fennálló jogviszony, melyben van egy kölcsönbeadó, akivel a munkavállaló szerződést köt, hogy őt kölcsönadja egy harmadik félnek (munkaadó) dolgozni. Ebben az esetben a kölcsönbeadó minősül munkáltatónak, de az ehhez tartozó munkáltatói jogokat az esetek jelentős részében közösen gyakorolják, melyet egy polgárjogi szerződés szabályoz.

Hogy ez miért jó a munkaadónak? A kölcsönvevő mentesül a toborzással és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatok alól. A kölcsönbe adó cég ezen kívül átvállalja a bejelentési, bérszámfejtési és bérfizetéssel járó adminisztrációt, illetve a munkavállalók béréről költségszámlát állít ki, ami azonban nem növeli a bérköltségeket. A vállalat egy éves kölcsönzési idő után díjmentesen átveheti saját állományába az alkalmazottat.

Na de nem lehet ám akárki kölcsönbeadó, szigorú szabályok vonatkoznak azokra a vállalkozásokra, akik ezzel szeretnének foglalkozni, vagy már foglalkoznak. Kölcsönbeadó csak olyan vállalkozás lehet, akik az állami foglalkoztatási szerv által be vannak jegyezve, tehát rendelkeznek működési engedéllyel és akikről a kormányhivatal sorszámmal ellátott nyilvántartást vezet.

A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat szabályozó jogszabályok (345/2017. Kormányrendelet) 2017. december 01-i hatállyal szigorodtak. Ez alapján minden vállalkozásnak eleget kell tennie az alábbiaknak:

• az alapító okiratának tartalmaznia kell a munkaerő kölcsönzést, mint tevékenységet,
• legalább 1 olyan személynek kell alkalmazásban lennie a vállalkozásban, aki rendelkezik a meghatározott végzettséggel, tapasztalattal,
• rendelkeznie egy, a toborzásra, meghallgatásokra, adminisztrációra és a hozzájuk tartozó munkához megfelelő irodahelyiséggel,
• vagyoni biztosíték letétbe helyezésével, melyet igazolni is tud. Ez a jelenlegi módosítás szerint 5 millió forintról 10 millió forintra nőtt.

Amennyiben ezeknek nem tud eleget tenni, akkor nem vehető nyilvántartásba, vagy ha már nyilvántartásba lett véve, akkor 3 hónapja van, hogy a végrehajtott módosításokról szóló iratokat a felügyeleti szervnek bemutassa. Amennyiben ez nem történik meg, a vállalkozást törölni kell a nyilvántartásból.
Ha ez még nem elég, akkor még egy változást bevezettek, mely szerint minden vállalkozásnak szerepelnie kell az állami adóhatóságnál vezetett köztartozásmentes adózók adatbázisában. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem lehet köztartozása a nyilvántartásba vétel előtt sem, ha pedig a nyilvántartásba vétel után keletkezik, akkor az adóhatóság automatikusan törli a köztartozásmentes adózók adatbázisából, melynek azonnali és közvetlen következménye, hogy a vállalkozást a nyilvántartásból is törölni kell.