Ezúttal a műkedvelő kisközösség összejövetelén az 1845 és 1848 között vármegyénkben, Várpalotán élt Petőfi István mezőgazdászról, költőről, Petőfi Sándor egyetlen testvéréről – „István öcsémről” – és a 180 esztendeje született Kiss József költőről, A Hét (a Nyugat folyóirat előfutára) alapító-szerkesztőjéről, a hajdani országos Petőfi Társaság jeles tagjáról emlékeztek meg.

A PVE ügyvivője, Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta három régi kordokumentumot is magával hozott megmutatni az egybegyűlteknek. Fellapozhatták az 1908-as Kiss József-féle összest, kézbe vehették Petőfi István verseskönyvét, melynek tartalmát életrajzírója, dr. Bajza József gyűjtött egybe, s mely 1909-ben, a Petőfi Könyvtár-sorozatban látott napvilágot.

Megtekinthettek egy 110 éves, jól megsárgult meghívót is, ami a korabeli Magyarország legnépszerűbb rímfaragója, Kiss József 1913-as jubileumára, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe, a néhai jeles akadémiai tag, történész, nyelvész Ballagi Aladár nevére szólt. (Ballagi Aladár professzor idén 170 esztendeje született és 95 éve hunyt el. Édesapja Ballagi Mór egykori pápai református kollégista, teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó tagja, Vajda Péter polihisztor szarvasi, evangélikus líceumi kollégája és jó barátja volt.)

Kiselőadásában Kerecsényi Zoltán szólt Petőfi István és Kiss József életpályájáról, munkásságáról, alkotásairól, az egyleti önkéntesek pedig mindkettőjüktől olvastak fel műveket. Petőfi Istvántól a Sándor bátyámhoz, a Sokan kérdezték…, az Önkéntes dala, az Itt a világ vége, Kiss Józseftől az Előhang, az Egy református lelkész emlékezete, a Krisztus, az Itt járok újra, a Lepereg az óra…, valamint a Tüzek című poémák hangoztak el.

Természetesen a húsvétról is szó esett az irodalmi-történeti jellegű, műkedvelő kerekasztalon. Gyűjteményéből ugyancsak egy „ó-világbeli” dokumentumot, egy 1905-ös, aranyozott-dombornyomott húsvéti üdvözlőlapot is körbe adott Kerecsényi Zoltán, mely kapcsán 1905-ös hazai és világtörténelmi érdekességeket elevenített fel a hallgatóságnak.

De felidéződött az egyleti névadó, a 200 éve világra jött Petőfi Sándor 1844-es húsvétja is, amikor papírra vetette a magyar líra anyaverseinek egyik legszebb darabját, a Füstbe ment tervet. Részleteket idéztek a Biblia húsvéti zsoltáraiból, az idén száz esztendős Dávid Katalin művészettörténész A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben, Herman Wouk – több világhírű bestseller 2019-ben elhunyt szerzője – Én Istenem és Székely János szombathelyi, római katolikus megyéspüspök A Könyvek Könyve című köteteiből. Elhangzott a 110 éve született pápai elemi iskolás, Weöres Sándor Kossuth-díjas poéta Kereszt-árnykép című verse, továbbá az ugyancsak valamikori pápai diák, Bódás János kálvinista lelkipásztor 40 éves Számadás kötetéből a Húsvéti derű című költemény is.

Felolvasásokkal Antalné Szabó Éva Mária, Horváth Lászlóné, Margl Józsefné, Mező Lászlóné, Némethné Mészáros Márta, Puskásné Tófeji Valéria, Váminé Molnár Emma működtek közre.

A meghitt hangulatú program az egylet húsvéti koszorúkalácsának közös elfogyasztásával, ajándékozással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

(Forrás: PVE-Hírlevél,
fotók: PVE)