Gőgös Zoltán elmondta, július 29-én írásbeli kérdéssel fordult a parlamentben az illetékes minisztériumhoz a Pápai Hús 1913 Kft. ügyében. Az mszp-s politikus szerint a terjedelmes válaszban nem látta a kormányzati megoldás körvonalait. - Ha nem lesz a jelenlegi helyzetre egy konkrét kormányzati válasz, akkor a gyár működéséből adódóan a probléma mélyülni fog, végül kezelhetetlenné fog válni. A gyár a jelenlegi kapacitással nem fog tudni sokáig működni - emelte ki a képviselő.

Gőgös Zoltán szerint az jelenthetne megoldást, ha olyan tulajdonosa lenne a vállalatnak, amely képes további tőkét bevonni a gyárba. Az önkormányzat pedig nem ilyen. - Ez a gyár a fejlesztési bankon keresztül jelenleg is állami tulajdonban van. Hiába az önkormányzat a tulajdonos, miután a fejlesztési banknak jelzálogjoga van a teljes vagyonára, ezért ez az államé. Én azt gondolom, hogy egyes turisztikai vállalatok mintájára a fejlesztési banknak saját hatáskörbe kell vennie a céget. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési bank él a jelzálogjogával és megpróbál a többi adósnak egy ajánlatot tenni - fogalmazta meg megoldási javaslatát a politikus. E mellett Gőgös Zoltán megismételte az élelmiszeráfa csökkentésével kapcsolatos javaslatukat. Mint mondta, a 27%-os áfa miatt száz milliárd körüli összeg veszik el a feketegazdaságban csak a húsipart nézve, mely az áfacsökkentés hatására visszakerülhetne az élelmiszeriparba.

Grőber Attila szerint a politikustársa által elmondott megoldási javaslat mellett egy másik megoldás is létezik. - Ez a javaslat a tulajdonosi szerkezet megtartása mellett valósulna meg. Ugyanakkor itt is szükség lenne állami segítségre forrótőke formájában, hogy munkahelyeket lehessen megmenteni. De ehhez is szükség van a fejlesztési bank közreműködésére. A több szereplő miatt ez a megoldás kevésbé tudna gördülékenyen működni, mint a Gőgös Zoltán által elmondottak - fogalmazott az önkormányzati képviselő.