A himnuszoknak nincs semmilyen kritériumrendszere. Abból lesz szimbólum, amit egy ország magáénak érez és elfogad. Éppen ezért a világ különböző pontjain találkozhatunk egyházi jellegű megzenésítésekkel, lassú és gyors tempójú művekkel is. De hogy melyik a legrövidebb himnusz, illetve mely himnuszok fűződnek egy magyar származású zeneszerző nevéhez? - a Rádió Orient műsorában Szűcs Iván himnuszgyűjtő és Balogh László, a Zászlómúzeum vezetője mutatta be az országok legfontosabb szimbólumainak eredetét, jelentését és változását.

Az országok az 1840-es évektől kezdtek el himnuszokat választani, a legrégebbi művek között az európaiak és a dél-amerikaiak találhatóak. A Rádió Orient műsorában Szűcs Iván himnuszgyűjtő elmondta, először a himnuszok szövegét, a verset írják meg, ezt követi a megzenésítés. Ez történhet versennyel, szavaztatással, mint például Dél-Szudánban – magyarázta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

A himnuszgyűjtő elmondta, a himnuszoknak nincsen semmilyen kritériumrendszere. Abból lesz himnusz, amit egy ország magáénak érez és elfogad. Éppen ezért találkozhatunk egyházi jellegű megzenésítésekkel, lassú és gyors tempójú dalokkal. Szűcs hozzátette, ennek ellenére minden himnusz esetében törekednek a szöveg meglétére. Napjainkra például már Spanyolország himnusza is szöveggel bír – emelte ki.

„A zászlófelvonás egyik kelléke a himnusz megszólalása. A két dolog szervesen összefügg egymással” – jelentette ki Balogh László. A Zászlómúzeum vezetője elmondta, az esetek többségében a himnusz szövegében megjelenik a zászló színe és motívumrendszere is. Szűcs hozzátette a himnuszokban emellett a táj szépsége, a történelem és a felemelkedés a fő tartalmi elemek. A himnuszok megszólítottjainak köre sokféle lehet: általában istent szólítják meg, de például a francia a forradalomban menetelő csapatokhoz, a lengyel pedig egy tábornokhoz szól. „Változatos képet mutatnak az országok himnuszai, a japán például nagyon lassú, míg az argentin és a brazil induló jellegű. Ez a színes kép Európában is jellemző” – hangsúlyozta a vendég.

A himnuszok a történelem eseményeinek hatására változhatnak. A Rádió Orient vendégei példaként Jugoszlávia és Csehszlovákia esetét emelték ki. Szűcs elmondta, hogy a szétválást követően a korábbi csehszlovák himnusz első része a cseh, míg második része a szlovák himnusz lett. Balogh László itt Morvaország speciális helyzetét emelte ki. „A terület csupán földrajzi elnevezés, nem önálló állam, ennek ellenére számos szimbólummal bír. Vannak olyan külbirtokok, függetlenségért harcoló erők, akiknek van saját himnusza és zászlója. A nem független országok nemzeti dalaiból így a függetlenség kivívását követően sok esetben lesz himnusz” – magyarázta. A rendszerváltozások miatt nem ritka, hogy egy ország ma már a sokadik nemzeti himnuszánál tart, így Egyiptomnak a mai már a negyedik, Afganisztánnak ez pedig már a hatodik himnusza.

A világ leghosszabb himnusza a 158 versszakos görög költemény, míg a legrövidebb a mindössze 56 másodperces japán himnusz. A japán mű szövege az európai fül számára igen érdekes: 'Uralmad tartson ezer, nyolcezer évig/Míg a kavicsokból/Hatalmas szikla válik/S beborítja a moha' - olvasta fel Szűcs Iván. Érdekessége továbbá, hogy csak 1999-ben foglalták törvénybe, hogy ez a japán himnusz. Balogh László hozzátette, a japán himnusz lejátszásához bármilyen rendezvényen komoly engedélyt kell kérni.

Egy magyar származású zeneszerző Francisco José Debali, azaz Debály Ferenc József szerezte a meglehetősen hosszú paraguayi himnusz zenéjét, míg a szövegét Francisco Acuña de Figueroa írta - hívta fel a figyelmet Szűcs. Mint hozzátette, e szerzőpáros nevéhez fűződik az uruguayi himnusz megalkotása is.

A Rádió Orient vendégei a világ himnuszainak bemutatását követően az Európai Unió szimbólumaira tértek át. Szűcs elmondta, az unió közös himnusza, az Örömóda, melyet Schiller versére írt Beethoven. Az uniós mű után a 190 éve született magyar himnusz került átbeszélésre. „A magyar himnusz egy óda, ima, mely az ország vérzivataros évszázadairól szól. Emellett ki kell emelni a második himnuszunkat, a Szózatot is. A két mű motívumrendszere és zenéje sok hasonlóságot mutat” – magyarázta a szakértő.