A Halloween nevében mindenszentek ünnepét őrzi, de tartalmában pogány. A töklámpás, a jelmezes kéregetés, de még az almahalászat eredete is az ókorba nyúlik vissza. A kelta eredetű ünnepet egy pápa próbálta elhalványítani mindenszentek napjával, de a babonák ereje még ma is meglátszik a születési adatokon.

Halloween Amerikában az egyik legnépszerűbb ünnep, és nem mellesleg óriási üzlet. Az amerikaiak csak tökre százmillió dollár felett költenek minden évben, a töktermesztők nagyjából félmillió tonna tökkel szolgálják ki az ünneplők igényeit.

Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de ha a kereskedőkön múlna, már piros betűvel lenne a naptárban, akárcsak Valentin-nap. A boltokban nálunk is megjelentek a Halloween-tökök, és egyre több ilyentájt a beöltözős buli, sőt van olyan hotel, ahol Mindenszentek- ÉS Halloween-partit hirdetnek – pedig az előbbi keresztény, az utóbbi pogány eredetű.

Csak nevében szent

Akárcsak Jézus születésnapja, Mindenszentek is pápai rendelettel került egy pogány ünneppel egy időpontra, a katolikus egyház ezzel a módszerrel szerette volna a nem keresztény ünnepeket eltüntetni a köztudatból. IV. Gergely pápa volt az, aki 835-ben elrendelte, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, november 2. pedig halottak napja – ez utóbbi pedig azt igazolja, hogy a pogány gyökerektől nem sikerült megszabadulni.

A Halloween ugyanis a kelta samhainra vezethető vissza, ami pedig erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé.

A vaskorban (i.e. 800-600 körül) már javában ünnepelt samhaint az ókorban más népek is átvették, mindenekelőtt a rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentaliával és a feraliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott. (Vegyük észre, hogy a Halloween uralkodó színei, a narancssárga és a fekete az aratás és a halál színei.)

A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre.