Hírek
2012. Január 03. 08:29, kedd |
Belföld
Forrás: mno.hu/MTI
Megválasztották az év madarát
Mivel az egerészölyvet választotta a lakosság a 2012-es év madarának, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén e ragadozómadár védelmével foglalkozik kiemelten.
Az egerészölyv tavaly óta erre különösen rászorul, hiszen „túlszaporodására” és vadgazdálkodási „károkozásra” hivatkozva vadászhatóvá kívánják tenni más védett fajokkal együtt. Bár számos tudományos vizsgálat eddig is cáfolta a fenti állításokat, most az MME célzott kutatásokba kezd partnereivel, hogy a faj állományviszonyait, táplálkozási szokásait és az apróvadakra gyakorolt hatásának valódi mértékét tisztázza – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
Komoly veszély
A vadászhatóvá tétel mellett a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés, illetve a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám is komoly veszélyt jelent az egerészölyvre. Az elmúlt években mintegy 800 áramütött és 300 mérgezett ölyv került elő, az áldozatok száma azonban ennek a többszöröse. Hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer forint.
Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozómadarunk, sík és hegyvidéken egyaránt előfordul. Ez nem mindig volt így, a múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt, és szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. A ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a második világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során visszafoglalta korábbi élőhelyeit, és ma már az alföldi fasorokban és facsoportokban is jelentős számban fészkel. Legjobb élőhelyei azonban továbbra is azok a természetközeli mozaikos területek maradtak, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatók egymás szomszédságában.
Mezei pocok a menün
Az egerészölyv néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányoknak köszönhetően. Ezt számos gyűrűzött egyed megkerülése is bizonyítja. Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya Magyarországon nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok.
Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A rendelkezésre álló fák méretétől és ágszerkezetétől függően a fészek föld feletti magassága akár 3 és 25 méter között is változhat. Fészekalja leggyakrabban 2-3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén, április elején rak le. Az átlagosan 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó lényegesen több időt tölt a fészken. A fiókák júniusban hagyják el a fészket, de ezt követően még több hétig a szülőkkel maradnak.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.
2024. Május 01. 06:00, szerda | Belföld
Navracsics Tibor: egy majdnem tökéletes találmány az Európai Unió
Az Európai Unió egy majdnem tökéletes találmány, politikai együttműködés gazdasági vízióval - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, a European Voices című folyóirat bemutatóján.
2024. Május 01. 06:00, szerda | Belföld
Orbán Viktor: a béke és a háború határán, borotvaélen táncol Európa
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Kaposváron folytatta vidéki kampánykörútját; megbeszélést folytatott Szita Károly polgármesterrel, és találkozott a kaposvári választópolgárokkal
2024. Május 01. 06:00, szerda | Belföld
Nagy Márton: a kormány üdvözli, hogy az üzemanyag-kereskedők megértették és elfogadták a kormány szándékait
A kormány üdvözli, hogy az üzemanyag-kereskedők megértették és elfogadták a kormány szándékait, és önkéntesen csökkentették az áraikat