A német repülési és űrrepülési központ (DLR) vezetői szerdán közölték, hogy működésképtelen röntgenteleszkópjuk, a Rosat a bolygó felszínétől már csak kevesebb mint 240 kilométerre kering, és részben elég, illetve darabokra szakad a sűrű légkörbe érve.

A DLR számításai szerint a Rosat valamikor október 22. és 23. között lép be a sűrű légkörbe óránként 28 ezer kilométeres sebességgel. A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek, olyannyira, hogy plusz-mínusz két nap is lehet az eltérés a mostani becsléstől. A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.

2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, és ez megvédi a súrlódástól keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartott a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt. A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, s a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét a Csendes-óceánban, távol minden szárazföldtől.

Fotó: MTI