Úgy fogalmazott - az Ipartestület Székházának nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségnek - hogy a jelenlegi kormány 2010-ben egy súlyos morális és gazdasági helyzetben lévő ország irányítására kapott felhatalmazást. - Abban az időben hazánkat a görögökkel és a portugálokkal együtt emlegették. Hatalmas eredmény, hogy ma már ez nem így van - fogalmazott.

A kormányszóvivő beszélt az Európai Unióval szembeni viták eredetéről is. Szerinte az ellentétek egyik oka az, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta az MSZP kormányok mindenre helyeseltek, ami "nyugatról" jött, pedig az Európai Unióban hatalmas verseny van a tagállamok között. Ennek véget kellett vetni 2010-ben és hatékonyabban kellett képviselni az ország érdekeit. Ez pedig konfliktudokkal járt, meg kellett találni a határokat - magyarázta. A konfliktusok másik okaként azt jelölte meg Gíró-Szász András, hogy a Bajnai-kormánytól megörökölt 2010-es költségvetésben egy 3-450 milliárdos lyuk volt, melyet a kormány nem volt hajlandó klasszikus megszorításokkal betömni. - A közteherviselés politikáját választotta a kormány, így a költségvetési egyensúly elsősorban a multinacionális cégek adóiból valósult meg. Emellett pedig hatalmas alrendszeri átalakítások mentek végbe olyan területeken, melyek folyamatosan államadósságot generáltak (nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatásügy, önkormányzatok stb.).

Gíró-Szász András szerint maga lesz a közbotrány, ha Magyarországot idén nem engedi ki az Unió a túlzottdeficit eljárás alól. - Harmadik éve lesz idén, hogy tartani tudjuk az elvárt 3% alatti GDP arányos hiányt, ezzel szemben olyan országoknak adnak haladékot, melyek egyetlen évig is képtelenek erre - fogalmazott.

A kormányszóvivő zárógondolataiban elmondta, a kormány jó irányba halad, de egy országot romjaiból újra felépíteni hosszú idő. - Ez a kormány tudja, hogy honnan és hová akar eljutni és határozott ennek elérésében - mondta.