A pandémia miatt egy év híján tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) politikus, újságíró, kivégzett nemzeti ellenálló tisztelői pálkövei emlékházánál. A Bajcsy-Zsilinszky születésnapjához közeli hétvégi napon, az idei Nemzeti Összetartozás Napján (16:30 órai kezdettel) tartott hagyományos megemlékezés apropóját kerek évfordulók adták: 100 éve, 1922-ben fedezte fel magának Bajcsy-Zsilinszky Endre Pálkövét, s 85 esztendeje, 1937-ben építette fel itt máig álló, tóparti házát.

A Kővágóörs Önkormányzata, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Szellemi Öröksége Műhely (BZSESZÖM) által tartott emlékprogramon előbb Horváth Dezső polgármester köszöntötte a megjelenteket. A faluvezető örömmel jelentette, idéntől önkormányzatuk tulajdonába került a pálkövei emlékház, melynek tetőcseréjét 4 millió Ft-os költséggel a közelmúltban fejezték be.

Idén a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület emeritus elnöke, Bándi László Bél Mátyás-díjas helytörténész is üdvözölte a Bajcsy-Zsilinszky megyei emlékét őrző civileket; méltató gondolataival minden jót kívánt a BZSESZÖM további hagyományápoló tevékenységéhez.

Előadásában Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, a BZSESZÖM alapító-ügyvivője elmondta, Bajcsy-Zsilinszky Endre szókimondó, szangvinikus típusú, túlhajszolt személyiség volt, gyakran küzdött kimerültséggel, éppen ezért a hely rendezgetése, építgetése, szépítgetése, a kertészkedés, no meg a balatoni vitorlázás mintegy terápiaként szolgált a számára. Mihelyt napi politikai elfoglaltságai nem kötötték a fővároshoz, haladék nélkül ide utazott. Néha több hétre vonult Pálkövére, a téli időszakban is; akkor fakutyázott, vagy léket vágva fürdött a jéghideg vízben, illetve dolgozott hosszabb lélegzetű politikai munkáin. Sok újságcikke mellett többek között itt fogalmazta meg „Újabb történetírásunk bírálata” című tanulmányát, 1943-as háborúellenes memorandumát, valamint 1944-es „Erdély múltja és jövője” című művét. Továbbá itt tudott zavartalan körülmények között találkozni, konzultálni barátaival, harcostársaival, szimpatizánsaival, no meg a szemközti, boglári táborból hozzá, a vízen „átránduló” lengyel és francia menekültekkel.

Akkortájt Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőn kívül nem sokan akadtak olyan politikusok Magyarországon, akik annyira azonosulni tudtak volna az elnyomottak, a sérelmet szenvedettek, a megkínzottak, a sorsüldözöttek panaszaival, mint ő. Különösen a második világháború alatt találkozott ilyen sérelmekkel, és ügyüket képviselve, a panaszosokért írt levelei szinte lángoltak a felháborodástól. A Független Kisgazdapárt nevében több memorandumot intézett a hatalmasok felé, mindent elkövetett a származásuk miatt üldözöttek védelmében, valamint a politikai foglyok életkörülményeinek javításáért. Sokan fordultak hozzá segítségért, zsidó-ügyekben együtt dolgozott a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodájával; közbenjárására 1943 tavaszán Radnóti Miklós költő átmenetileg felmentést kapott a munkaszolgálat alól.

Kerecsényi Zoltán kiemelte, látni kell azt, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre honnan indult, s hová jutott. Antiszemita, fajvédő ellenforradalmárként lépett színre, elképesztő módokon átkozódva a zsidóság ellen; azonban 1928-ban szakított a nyíltan náci-barát, Adolf Hitler kegyeiért futó Gömbös Gyulával, s elkezdte kialakítani nemezetiszocializmus-ellenes, nemzeti-radikális, a szociális és paraszti kérdésekre érzékeny nézeteit; politikájában, felfogásában egyre jobban a náciellenes függetlenségi erők közti szövetség, összefogás szorgalmazójává vált.

A második világégés alatt Teleki Pál miniszterelnök biztatására nem hivatalos tárgyalásokat folytatott Belgrádban jugoszláv államférfiakkal a baráti együttműködésről, melynek eredménye a jugoszláv-magyar barátsági szerződés megkötése lett. Jugoszláviai élményei hatására írta meg a „Helyünk és sorsunk Európában” című történetpolitikai könyvét. Hevesen tiltakozott Magyarország háborúba lépése ellen, külön memorandumban tiltakozott 1941 elején a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás, illetve a jugoszláv-magyar barátsági szerződés megszegése ellen. 1941 karácsonyán, a Népszava történelmi lapszámában megjelent „Kossuth és a magyar külpolitika” című cikkével hirdette meg a nemzeti ellenállás gondolatát.

1942 elején tiltakozott a magyar hadsereg kiajánlása ellen, és figyelmeztette Bárdossy László miniszterelnököt a Bácskából érkező vészjósló hírekre. Minden lehetségest megmozgatott, hogy a bestiális, újvidéki szerb- és zsidóellenes vérengzés főbűnöseit bíróság elé állítsák.

Éppen 80 éve csatlakozott az antifasiszta Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, szövetkezett a népi írók mozgalmával is, és elvállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (MNFFB) elnöki tisztségét is. Az MNFFB a német megszállással és a nyilas hatalommal szemben állókat, valamint az akkori demokratikus pártokat tömörítette.

Árulás következtében fogták el, brutális módokon kínozták meg a budapesti Margit körúti fogházban, majd amikor a nyilas-parlament megfosztotta képviselői mentelmi jogától, s kiadta a Nemzeti Számonkérő Széknek, a sopronkőhidai fegyházban kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet 1944. december 24-én, karácsony szentestéjének napján hajtották végre.

Kerecsényi szerint, ha akkor nem halt volna meg, a háborút követően szinte biztos államfő, vagy kormányfő vált volna belőle. De Bajcsy-Zsilinszky Endre sohasem volt egy „könnyű ember”; szuverén egyéniség volt, aki nem igazán tudott vállalni bizonyos korlátokat; később, 1947 vagy 1956 táján már bizonyosan terhes lett volna a hatalmasoknak.

Bajcsy-Zsilinszky Endrét ennyi idő elteltével sem ismerik igazán, nem igazán igazodnak ki rajta. Igen, német-náci- és nyilas-ellenes, antifasiszta ellenálló volt; de nem volt baloldali, nem volt kommunista-társutas, a régi, integer Nagy-Magyarországon felnevelkedett s azt végig megőrző magyar hazafiként eszménye, meggyőződése a régi, világháborúk előtti Magyarország volt, a hagyományos történeti alkotmányosság alapjain állt, ezen az alapokon követelt mélyreható társadalmi változásokat. Zétényi Zsolt jogászprofesszort idézve:

„Társadalmi nézeteiben és programjában messze meghaladta a korabeli reformpolitikusok nézeteit akkor, amikor a dolgozó osztályok szociális helyzetének gyökeres megjavítását, a nemzetfenntartó parasztság földigényének szükség esetén radikális kielégítését hirdette és követelte. Bajcsy-Zsilinszky maga volt a történelmi Magyarország, hordozta mindazt, ami abban értékes és követendő volt. Ezt a tényt megerősítette a háborúellenes ellenzéki összefogást vezető, a jogfosztást a magyar alkotmányosság jegyében bíráló szolgálatvállalása. Az alkotmányosságot a szociális igazságossággal és a legnemesebb nemzetvédelemmel összekötő nemzetszolgálata máig tanulságos, éltető történelem.”

Az életút fontosabb momentumainak ismertetésén túl az idén 85 éves ház kapcsán elhangzott: Bajcsy-Zsilinszky Endre hosszas, sokévnyi huzavona után előbb tizenöt, majd huszonöt évre kérte bérbe ezt a Balaton-parti kis területet Kővágóörs község hivatalosságaitól. A fennmaradt iratok tanúsága szerint csak 1932-ben – idén 90 éve – került sor bérleti szerződése megkötésére. A szerződés értelmében Bajcsy-Zsilinszky azzal a feltétellel kapta meg a pálkövei területet Kővágóörs községtől, hogy házat épít rá és a bérleti szerződés lejártakor azzal adja vissza a területet. A község úgy okoskodott, hogy a mellette tervezett strandfürdőhöz csatolja majd, s a Bajcsy-Zsilinszky által emelt épület lesz az egész objektum középpontja.

Egy magyar parasztház megépítésének a gondolata szinte már a kezdetektől fogva foglalkoztatta Bajcsy-Zsilinszkyt. Nem egy cikket írt a magyar népi építészetről, a Balaton-vidéki magyar parasztházak sajátságos stílusáról. Anyagi viszonyai azonban csak 1937-ben engedték meg neki, hogy melengetett tervét valóra váltsa. Gondos utánjárással és mérlegeléssel, néprajzi, népművészeti, helytörténeti, tájépítészeti művek garmadájának áttanulmányozásával tervezte meg és építette fel élete álmát, azt a talpas, tornácos, régi dunántúli parasztkúriák miniatűrjét, amely mind a mai napig – idén immár 85 esztendeje áll. Népi építészetet utánzó, romantikus ízléssel készült parasztháza mintájául egy balatonszemesi ház szolgált, amelynek fényképe Padányi Gulyás Jenő és Tóth Kálmán építészettörténeti kiadványában található.

Az idei, 2022. június 4-i Bajcsy-Zsilinszkys emléknap aktualitását még egy évforduló adta: idén 145 éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre kedves-kedvenc költője, Ady Endre. Bajcsy-Zsilinszky behatóan foglalkozott Ady költészetével, rajongó híve volt a múlt század egyik legjelentősebb magyar poétájának; az Ady-összes házi könyvtárának egyik legbecsültebb, legolvasottabb darabja volt, melyben szeretett Ady-verseinek címét aláhúzogatta, bekeretezte. A 2022-es Ady-évforduló kapcsán – a BZSESZÖM ügyvivőjének, Kerecsényi Zoltánnak ajándékaként – a két esztendeje elhunyt Domonkos Béla Magyar Örökség Díjas szobrászművész bronz Ady-portréplakettjének elhelyezésére került sor az emlékházban.

Egyébként idén, az Ady-évforduló ürügyén az irodalomé volt a főszerep a ’22-es Bajcsy-Zsilinszky-emléknapon. Bajcsy-Zsilinszky Endre nagy humán műveltségű, irodalomszerető, pártoló, népművelő jellemű ember volt, pályafutása során nem egy, nem két irodalmárt, művészt karolt fel.

Biczók József, Iván Katalin és id. Kerecsényi Zoltán tolmácsolásában Ady Endre „Bujdosó kuruc rigmusa”, Juhász Gyula „Testamentom”, Sántha György „A vezérhez – Bajcsy-Zsilinszky Endrének”, illetve Kerecsényi Zoltán e napra írt „Mint Sziszüphosz (Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékére)” című poémája hangzott el. De részleteket hallhattak a jelenlévők Bajcsy-Zsilinszky Endre barátai, politikai irányvonalának támogatói, a hajdanán Pálkövén, nála gyakran vendégeskedett Talpassy Tibor író, költő, illetve Thury Levente újságíró visszaemlékezéseiből is; sőt a lutheránus Bajcsy-Zsilinszky szeretett bibliai olvasmányaiból, „Az apostolok cselekedeteiből”, Pál apostol leveleiből – a korintusiakhoz írt második levélből – is olvastak fel részleteket.

Katanics Sándor tanár, veszprémi önkormányzati képviselő a tavaly ősszel elhunyt dr. Vitányi Iván szociológusra, esztétára, politikusra, egykori országgyűlési képviselőre, Bajcsy-Zsilinszky Endre néhai sopronkőhidai rabtársára emlékezett, aki 2010 óta többször volt díszvendége, résztvevője, előadója a pálkövei Bajcsy-Zsilinszkys emlékezéseknek. Vitányi Iván – Iván bácsi – mellől vitték el felakasztani a hazai ellenállás vezető személyiségét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét a börtönben.

Nyári meleg, közlekedési nehézség sem jelentett Vitányi professzor számára akadályt, hogy közel és túl a kilencedik ikszen, 2010-től, élete utolsó idejéig lejöjjön Pálkövére emlékezni és emlékeztetni. Ő leplezte le 2016-ban a Bajcsy-Zsilinszky-mellszobrot is az emlékház mellett.

„2021. szeptember 6-án, egy iszonyatosan nehéz, küzdelmes, de felemelően szép, hosszú életutat bejárva, 97. életévében hagyta itt a földi árnyékvilágot… Sokan vagyunk még itt, hosszabb- rövidebb időn keresztül átutazóban ezen az árnyékvilágon, akik a veled való találkozások élményei alapján boldogan emlékezünk rád. Köszönjük az útmutatást, a ránk hagyott bölcs gondolatokat, az értékes iránymutatást. Ahogyan te, mi sem fogjuk feladni. Nyugodj békében az örökkévalóságban!” – mondta Katanics Sándor.

A megjelentek mécsest gyújtottak dr. Vitányi Iván kihelyezett fényképe előtt, de ekképp emlékeztek néhai Prof. Dr. Horváth János volt országgyűlési korelnökre, a BZSESZÖM pártfogójára is, aki a tavalyi év végén lett volna száz esztendős.

Végül a Bajcsy-Zsilinszky Emlékplakettek átadására került sor. Az elismerést ezúttal Iván Katalin ny. pedagógus, a Kővágóörsi Körkép főszerkesztője, a helyi Faluszínház létrehozója, továbbá Kiss László Zsigmond ábrahámhegyi művésztanár kapták a BZSESZÖM működését és a pálkövei Bajcsy-Zsilinszky emlékezetet segítő tevékenységük elismeréseként.

A program koszorúzással zárult; a 85 éves házra, Bajcsy-Zsilinszky Endre szobrára, valamint a Vigh Károly-táblára helyezték el az emlékezés virágait. Bajcsy-Zsilinszky Endre pálkövei emlékezete előtt idén fejet hajtott a rendezvényt jelenlétével megtisztelő Zsigovits Edit ny. újságíró, a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület elnöke is, aki Horváth Dezsővel közösen kötött fel koszorúkat a Kiss László Zsigmond alkotta mellszoborra. A háznál szintén koszorúzott a településvezető Bándi Lászlóval és Katanics Sándorral, a BZSESZÖM nevében Kerecsényi Zoltán Gyarmati Béla és Lehoczki Emese emlékápoló önkéntesekkel tisztelgett a mementóknál.

A 100. és 85. évfordulóra emlékképeslapot adott közre a BZSESZÖM, mely Mező Lászlóné Pápán élő, evangélikus képzőművész diófapáccal, Bajcsy-Zsilinszky Endre tiszteletére készített rajzát ábrázolja. A képeslapból mindenki magával vihetett egy-egy lepecsételt példányt.

A június 4-i emlékprogram – Kissné Sümegi Zsuzsanna közművelődési munkatársnak köszönhetően – szeretetvendégséggel ért véget a Balaton partján. Azonban idei évi tudósításunkhoz az is hozzátartozik, hogy a jubileumi, X. Balatoni Helytörténeti Találkozót (BHT-t) is a pálkövei Bajcsy-Zsilinszky-emlékházhoz hirdették meg a BZSESZÖM-ös megemlékezést megelőzően, méghozzá a balatoni kulturális közélet egyik különleges alakja, Takács Gábor egyiptológus vezetésével. Az edericsi Takács Gábor tele energiával és hittel töretlenül dolgozik a „magyar tenger” melletti helytörténész munka megerősítésén.

A 2022-es, tizedik balatoni helytörténeti-honismereti tanácskozás súlyponti témái a második világháború és a Balaton-környék, a balatoni zsidóság meghurcolása, a balatoni lengyel menekültek és francia hadifoglyok, a hírhedt Margit-vonal áldozatai a kajári-sarokban stb. voltak, s olyan jeles előadókkal, mint például Balatonfűzfő város díszpolgára, dr. Varjú Lajos, Balatonakarattya múltjának kiváló tudója, Ránky Péter, a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza kitalálója és elöljárója, dr. Olti Ferenc, vagy Tapolca és vonzáskörzete ismert és elismert históriása, főmuzeológusa, Hangodi László. Bajcsy-Zsilinszky Endre balatoni, pálkövei kötődéseiről, fellelt képeiről Kerecsényi Zoltán emlékházi kurátor tartott előadást az immár nagy múltú szimpóziumon.

-vgy-

(Forrás: BZSESZÖM-Hírlevél,
fotók: BZSESZÖM, KSZS, KMZS,VGY;
az archív kép Kerecsényi Zoltán tulajdona.)