A korábbi évekhez hasonlóan előbb Kiss Zoltán, majd dr. Katona István emléktáblájának koszorúzásával vette kezdetét a 61 évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés. A zord időjárás miatt a Himnusz közös éneklésére már a JMSZK színházépületében került sor. Ezt követően Áldozó Tamás polgármester szólt az emlékező közösséghez. A városvezető elmondta, rendhagyó alkalom a mai, mivel a városi megemlékezések sorában még nem volt arra példa, hogy egyik testvérváros polgármestere mondta volna az ünnepi beszédet. - Magyarországot és Lengyelországot számtalan szál köti össze, ahogy Pápát és Gorlicét is. Gorlicében van egy utca, melyet Magyar utcának neveznek. Ez az utca szimbolikusan is mutatja az utat Lengyelországból Magyarország felé, de ugyanez az út a mi utunk is, Magyarországból Lengyelországba. Meggyőződésem, hogy a mai estével is kicsit közelebb kerülünk egymáshoz, kicsit jobban megszorítjuk egymás kezét és kicsit jobban egymás mellé állunk, hogy a történelem kihívásaival szembe tudjunk nézni.

Rafal Kukla, Gorlice város polgármestere beszédében úgy fogalmazott, hogy az akkoriban Lengyelországban érezhető politikai enyhülés támogatásának és a lengyel nemzet felé irányuló szolidaritás kifejezésének indult budapesti forradalom ismételten összekapcsolta Magyarország és Lengyelország történelmét. - Ahogy a magyarok támogatták a lengyeleket, úgy támogatták a lengyelek a Budapesten, valamint az ország más városaiban harcoló forradalmárokat. A forradalom alatt a lengyel társadalom segítségnyújtása volt az első és a legnagyobb külföldi támogatás a Magyarok, Testvéreink felé. A lengyelek elszántsága abból a tényből eredt, hogy 1956-ban mindkét nemzet közös ügyért harcolt: a szabadságért - fogalmazott a szónok.

A polgármester azt mondta, hogy a forradalom hőseinek halála nem volt hiábavaló, ez a harc már beírta magát a történelmünkbe, ami máig meghatározza erős, bátor és legyőzhetetlen nemzeteink identitását. - Magyarokra és lengyelekre emlékezünk, akik szinte kart karba öltve harcoltak 1956-ban a szabadságért. Ezek az események álljanak figyelmeztetésként, hogy soha ne ismételődhessen meg az akkori borzalom, hogy egy ideológiai fanatizmus soha ne homályosítsa el a legfontosabbat: vagyis a másik ember tiszteletét, hogy szabad független hazában születhessünk és nőhessünk fel - hangzott el az ünnepi alkalmon. Rafal Kukla záró gondolatként abbéli reményét fejezte ki, hogy folytatódik a két ország közötti egyetértés és együttműködés. - Bízom benne, hogy ennek gyümölcse mindig a szabadságot és az egyenlőséget fogja erősíteni, ami a demokrácia alappillére, az, amiért elődeink harcoltak. Tisztelet és dicsőség a hősöknek! - zárta beszédét Gorlice első embere.

A szónoklatot követően Tétova szivárvány címmel láthatott ünnepi műsort az emlékezők közössége, melyben közreműködött Baranyai Annamária és Egyházi Géza színész-énekesek, valamint a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület táncosai.

A megemlékezés koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult, a Magyar Pieta 1956 szobornál.