Veszprém vármegyében a Kossuth-emlékhelyek egyik legjelentősebb színtereként tartják számon az emberek azt a kicsiny templomocskát, mely Bakonyság és Bakonyszentiván községek közös határainak találkozásánál, a kisdémi elágazásnál, Csárdapusztán áll.

Ez a terület egykor közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, mely a néhai magyar kormányzóelnök, Kossuth Lajos apósának, Meszlényi Jánosnak a tulajdona volt a XIX. század folyamán. A barokk stílusú Szentháromság-kápolna – melyet a népnyelv mindmáig csak Kossuth-kápolnaként emleget – a XVIII. században épült, építtetője Török Sándor földesúr volt, aki valószínűleg sírkápolnának szánta, mert alatta egy nagy kriptaépítmény található. Valamikor itt őrizték az altöttingi Szűz Mária kegyszobor másolatát, melyet a Bakonyszentivánra telepített bajor parasztok hoztak magukkal. Ma a bakonyszentiváni római katolikus templom féltett kincseként tartják számon.

A csárdapusztai imahelynek mintegy ötven éve gondnoka a bakonyszentivániak kántora, a német kisebbségi önkormányzat vezetője, Földing Ernő. Ennek a csupaszív embertársunknak a legfőbb érdeme, hogy ez a műemlékvédelem alatt álló szerény kis épület sok évtizedes romos állapot után ismét megújulva szolgálhatja a híveket, és igazi Kossuth-emlékhellyé válhatott.

Földing Ernő helytörténész, gondnok, római katolikus kántor a csárdapusztai kápolnáról szóló előadása közben a bakonyszentiváni kultúrházban, balján dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és Frum István bakonyszentiváni polgármester;
szemben Varga Rita vanyolai polgármester. (Fotó: Kerecsényi Zoltán)

Ernő évszaktól függetlenül, fáradhatatlanul fogadja a Csárdapusztára látogató hívő zarándokokat, a kossuthi hagyományok őrzőit, a bejelentkezőket, vagy csak az arrafelé tévedőket, s mindig lelkes szeretettel beszéli el mindenkinek az oda kapcsolódó érdekességeket. De őmellette feltétlenül meg kell említenünk a tudós Gazdag G. László nevét is, aki családi szálakkal kötődik a környékhez, és aki a közelmúltban A csárdapusztai kápolna titokzatos története címmel egy igen szép kötetet állított össze, melyet ezúton is ajánlunk a honismeret, a helytörténet iránt érdeklődők figyelmébe. Aki pedig a Facebook nevű közösségimédia-felületen járatos, az a Csárdapusztai kápolna oldalon is felfedezhet számos különleges információt. (https://www.facebook.com/csardapusztai.kapolna)

Most például Legyen harang a csárdapusztai kápolnában! címmel tett közzé felhívást a két lelkes lokálpatrióta, hogy aki tud, segítsen a szükséges anyagi források előteremtésében, hogy a kápolna következő Szentháromság-ünnepén – és nem mellesleg Kossuth Lajos 130. halálozási évfordulója, valamint neje, Meszlényi Terézia 215. születési évfordulója esztendejében – 2024-ben már harangszó hívhassa és köszönthesse a Csárdapusztára érkezőket.

Meszlényi Terézia római katolikus vallású volt, míg Kossuth Lajos evangélikus. Házasságkötésük szokatlan, megalázó körülmények között történt Pesten, a belvárosi plébánián, 1841. január 9-én, miután Kossuth nem adott reverzálist (házasfelek írásos megegyezése a születendő gyermekek vallásáról vegyes házasság esetén), az esküvő szinte mindenben emlékeztetett az 1840-es püspökkari körlevél és prímási enciklika szellemére: templomon kívül, karing és stóla nélkül, minden egyházi szertartást mellőzően, áldás nélkül tudomásul véve a házasságot. Feichtinger Domokos belvárosi plébános, címzetes aszódi prépost a parókia egy oldalszobájában, „ünnepélytelen egykedvű hanyagsággal” csupán tudomásul vette a házasság létrejöttét, ami Kossuth környezetében, a násznép köreiben óriási felháborodást keltett. Ezek után nem lehetett véletlen, hogy a hitbuzgó, katolikus após, Meszlényi János egyházi áldásban kívánta részesíteni a házasságot. Ezért a nászútról hazatért és Kisdémre – Csárdapusztára látogatott ifjú pár frigyét a csárdapusztai kis kápolnában áldatta meg. Mivel a pápateszéri római katolikus egyházközséghez tartozott a kápolna, valószínű, hogy a szertartást végző személy Markovics János, az akkori esperes-plébános volt. Sajnálatos módon az eseményről és annak pontos idejéről plébániai feljegyzés nem található, csupán feltételezhető, hogy az 1841. február vagy március hónapban zajlódhatott le.

Ezt hirdeti a kápolna falán az az immár lassan kerek harminc éve meglévő, Kossuth-Meszlényi domborművel díszített vörös márványtábla, mely Raffay Béla szobrászművész keze munkáját dicséri.

Kerecsényi Zoltán
(a pápai Petőfi Városbarát Egylet /PVE/ ügyvivője,
a Kossuth Szövetség /KSZ/ Veszprém vármegyei titkára
/aki néhai, bakonyszentiváni születésű nagyanyja révén
kötődik a településhez/)

(Fotók: archív – Kerecsényi Zoltán)

Földing Ernő, Csárdapuszta „lelke”.
(Fotó: Kerecsényi Zoltán)