A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában - erősítette meg szerdán kiadott második becslésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal nagyobb volt a 2024. májusinál.

Az ipari export volumene 8,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 28 százalékkal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 5,1, a feldolgozóiparé 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,2 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,5 százalékkal nagyobb volt a tavaly júniusinál.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 9,6 százalékkal kisebb volt a tavaly júniusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 23 százalékkal visszaesett 2023. júniusához viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal csökkent.

Az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált (100,1 százalék). További öt alágazatban 1,1 és 23 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi öt alágazatban 3,1 és 32 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legkisebb mértékben az italgyártásban, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

A vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, júniusban 14,8 százalékkal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva.

A feldolgozóipari termelésből 5,4 százalékot képviselő gépek, gépi berendezések gyártása 19,3 százalékkal visszaesett. Az alág szakágazatainak döntő többségében csökkent a termelés - sorolta a KSH.

Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3 százalékkal Dél-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált 2023 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-júniusban az ipari termelés 3,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,3, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés az első fél évben, a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, mégpedig 0,4 és 7,1 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.