Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a pápai evangélikus templom, a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör soron következő összejövetelén. Borbély Lajos, a kör vezetője nyitotta meg az alkalmat, valamint ismertette a "házszabályt". A kör ugyanis azt kérte a Fidesz alapító politikusától, hogy ne elsősorban a politikáról, sokkal inkább magáról, pápai emlékeiről, kötődéseiről beszéljen hallgatóságának.

Vidéki kispolgárnak készültem...

Kövér László ennek a kérésnek eleget téve kezdte meg előadását. 1959-ben született a városban, itt járt általános, majd középiskolába. Szerinte az itt eltöltött diákévek, az általános és a középiskolai tanulmányok, tanárok és diáktársak alakították olyan emberré, amilyenné vált. - Ennek a városnak volt tartása, és ezt az ember magába szívta, s magával vitte" - jellemezte a "pápai miliőt", amelyben felnőtt.

- Nem készültem annak, ami lettem, hanem vidéki kisvárosi értelmiségi létet képzeltem el" - tette hozzá.

A házelnök előadás során többször kiemelte, Pápai díszpolgári címét nagyra értékeli, sőt kitüntetései közül a legtöbbre.

Nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válságban is van Európa

Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, azt mondta, "nem voltunk felkészülve arra, ami a rendszerváltozás után történt". Kifejtette, hosszú időn át volt olyan illúzió, hogy "van valami minta", ez az illúzió azonban mára eloszlott. A látszólagos anyagi jólét árát megfizette Nyugat-Európa, sok mindent feláldoztak a materiális értékek élvezetéért, ami eddig tartott - mutatott rá.

Az Országgyűlés elnöke szerint egy korszak befejeződött Magyarország és Európa történelmében, a rendszerváltozás korszaka véget ér, valami új kezdődik, de hogy mi, "még nem egészen tudjuk" - fogalmazott.

Nincs illúzió, nincs eligazító minta, a materiális gazdasági növekedés tartalékai kimerültek, a válság pedig, amelynek a közepén vagyunk, nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi válság - tette hozzá.

Hogy mi a jövő, mi vár ránk, erre a kérdésre Kövér László szerint a legőszintébb válasz az, hogy "elképzelésünk sincs". A kormány azért dolgozik, hogy élhetőbb legyen a világunk: például több gyerek szülessen családban, mint azon kívül, a pedagógusoktól a diákok pedig egy életre szóló útravalót kapjanak.

Pápa jövőjéről Kövér László azt mondta: el szeretné érni, hogy olyan város legyen, amely perspektivikus jövőt tud biztosítani a fiataljainak.

A zsidózó Gyöngyösi Márton nem utazhat Rómába a külügyi bizottsággal

A házelnök előadását megelőző sajtótájékoztatóján beszélt aktuálpolitikai kérdésekről is: az Országgyűlés külügyi munkájának irányítása az ő hatásköre, és úgy gondolta, hogy "a külügyi bizottság elnökségének római utazását nem lenne célszerű a magyar nemzeti érdekek szempontjából feláldozni arra, hogy Gyöngyösi Márton teljesen vállalhatatlan és magyarázhatatlan nyilatkozatát kelljen ott akár őneki, akár másoknak interpretálni."

Kövér László hozzátette: "figyelve az európai sajtót, benne az olasz sajtót, amelyik bő teret szentelt ennek - a finoman fogalmazva rosszul sikerült - nyilatkozatnak, ez a veszély reálisnak tűnt a számomra."

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: Gyöngyösi Mártont nem tartja alkalmasnak a külügyi bizottság alelnöki posztjának betöltésére, "viszont arra nincsen módom - a demokrácia szabályainak figyelembe vételével -, hogy őt erről a posztról elmozdítsam, vagy akár csak eltanácsoljam. Ez a Jobbik felelősségi körébe tartozó lépés: ha ők úgy látják, hogy nem kívánják elmozdítani erről a pozícióról Gyöngyösi Mártont, akkor ennek az ódiumát nekik kell viselniük."

Mint mondta: neki viszont feladata biztosítani, hogy az Országgyűlés delegációi mindig olyan összetételben menjenek egy másik országba Magyarország hírét vinni, hogy az összetétel is garantálja azt: valóban a nemzeti érdekeket fogják képviselni, nem pedig olyan eseményeknek lesznek - akár akaratlanul is az elszenvedői -, amelyek kifejezetten rontják Magyarország nemzetközi pozícióit.

A jobbikos Gyöngyösi Márton múlt hétfőn elhangzott - az államfő, a kormány, pártok és civil szervezetek elítélő reakcióit kiváltó - azonnali kérdésében annak felmérését szorgalmazta, hogy "a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".