2017. október 25-én, szerdán este a Pápa-tapolcafői kultúrotthonban "Kossuth a kertbarát" címmel, a helyi kertbarátok közösségének fölkérésére-meghívására Kossuth Lajos néhai kormányzó-elnök születésének 215. évfordulója és Pápa város díszpolgárává avatásának 130. évfordulója jegyében Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, pápai önkormányzati képviselő tartott ismeretterjesztő, honismereti előadást, vetítettképek segítségével.

A program elején Kerecsényi Zoltán az "Elsősorban pápai"-Városbarát Egylet nevében a tapolcafői kertbarátok vezetőjének, Somogyi Zoltánnak átnyújtotta azt az emléklapot, amely a lezajlott pápai Kossuth-Emlékprojektben való részvételéért szólt, megköszönve aktív közreműködését - mint jeles városi bélyeggyűjtőnek - a városi, városházi Kossuth-emlékkiálítás anyagának összeállításában.
Kerecsényi Zoltán előadásában a Lapok Pápa Történetéből című városi helyismereti-sorozat részeként idén, 2017 szeptemberében megjelent Kossuthos dolgozatát ismertette vetítettképes előadásában a megjelentek előtt. Végigvette Kossuth Lajos életútját, köztük felvillantva rokonságának és baráti szálainak Pápa környéki, s Veszprém megyei kötődéseit. Az előadás keretében külön megemlékezett Kossuthoz köthetően a nagydémi születésű Ihász Dániel és a Gecsén nyugvó Eberhardt Károly honvédezredesekről, az ihászi csata magyar tábornokáról, Kmety Györgyről, aki biztosította menekülését a bukást követően, a pápai, kishegyi kötődéssel bíró Pulszky Ferencről, Kossuth néhai államtitkáráról. Érdekesebbnél érdekesebb képes segédanyag segítségével bemutatta a Kossuth-kultusz jelentősebb emlékeit, az elmúlt több, mint száz esztendő alatt a határon belül, és azon túl, valamint a tengerentúlon létesített Kossuth-szobrokat és emlékműveket.

De hűen az előadás választott címéhez, a "Kossuth a kertbarát" -hoz, természetesen fölvillantotta a hallgatóság előtt Kossuth igen kedves hobbijának momentumait is, vagyis szenvedélyes természetszeretetét, a környezettel, a növényekkel való foglalatoskodását. Kossuth Lajos száműzetése idején - főként a magyar kiegyezést követően, óriásit csalódva az emberekben és a politikában - vált hobbi-botanikussá, s elkötelezett kertésszé. "A növénytan kedvelt tanulmányaim közé tartozik."-vallotta. Számos tudományos dolgozatot is készített e tárgykörben. Feljegyzései, könyvtárának, hagyatékának darabjai, gyűjteményei árulkodnak arról, hogy a növények - különösen a gyógyhatással bíró növények - tanulmányozásán túl intenzíven érdeklődött a csillagászat, az őslénytan és a kémia iránt is. Minden érdekelte, szavaival élve: "a végtelenség világától a porszemig". Az előadásból az is kiderült, hogy Kossuthnak feltett szándéka volt a természettudományokban használatos fajneveket magyarosítani, hiszen a legtöbb - főleg akkoriban csak latinul volt ismert. Azonban ennek sok ellenzője akadt, végül Kossuth Lajos nem vitte véghez ezen utolsó nagy munkáját, amit ékesen bizonyít, hogy ma is latin neveket kell használni a tudományokkal foglalkozó magyaroknak, vagy a tudományos pályára készülőknek, az orvosoknak, a természettani kutatóknak, tudósoknak.

Kossuth vallomása természeti érdeklődéséről: "...Midőn az 1867. évi jogelalkuvás bevágta előttem azon politikai tevékenység útját, melynek életem akkorig a számkivetésben is szentelve volt, a természettudományokban kerestem nem vigasztalást ... hanem kerestem szórakozást... Sokat foglalatoskodtam a növénytannal is, amit szeretetreméltó tudománynak (Scientia amabilis) neveztek el. Meg is érdemli e minősítést..."

A természet iránti sokoldalú érdeklődésében talált vigaszt, ami 1876-ban a Természettudományi Társulat elnökéhez írott leveléből is kitűnik : "...Kerestem a természetet csodás nyilatkozványainak tanulmányozásában, a végtelenség világaitól a lábam alatti porszemig. Nagyon keveset tudok, de a kevéssel is többet találtam, mint a mennyit keresék. Csak vigasztalást kerestem, de lelki kincset is találtam, melynek becsével semmi sem mérkőzhetik. És a mióta ezt fellelém, életemet nem érzem oly örömtelen ridegnek, mint a minővé azt emberek tevék...” Hogy szellemi, lelki megnyugvásra lelt, azt 1872-ben írt sorai tárják fel: “...s ha jól esett is lelkemnek megismerni s imádni tanulni Istent a természetben, melynek bámulatos törvényeiből a végtelen bölcsesség minduntalan felénk kiált: de örömet, pozitív s örökön megújuló örömet a természettudomány egyik ága sem nyújtott annyit, mint a botanika..."

Kossuth Lajos herbáriumát értékes jegyzeteivel együtt ma a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztálya őrzi 1895. évi április 23-a óta. De van egy kisebbfajta kossuthi növénygyűjteményi hagyatékról is tudomás az evangélikusok országos múzeumában is - árulta el Kerecsényi. Kossuth személyi titkára, a Pápa mellől, Nagydémről származó Ihász Dániel a növénygyűjtésben és a kertészkedésben is hű társa volt a nagy magyar emigráns politikusnak, az ő hagyatéka révén Kossuth kis herbáriumából Pápára, a régi pápai evangélikus iskola gyűjteményébe is jutott anno. Aztán ez az iskolák államosításakor a gyülekezetre szállt, majd tőlük az országos evangélikus múzeumra, amely mind a mai napig hűen őrzi azt.