A Petőfi Városbarát Egylet (PVE) legutóbbi, 2022. március 11-i emlékprogramja után pápai fiatalok, diákok is elhozták az Esterházy-kastély előtti Petőfi-szoborhoz emlékszalagjaikat, hogy felkössék azokat Petőfi vándorbotjára. Ezzel az egylet 2021. november végén meghirdetett „Köss egy szalagot Petőfi vándorbotjára!” című helyi irodalmi-lokálpatrióta mozgalmához csatlakoztak.

Mint azt Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, az egylet ügyvivője a pénteki alkalmon, a Petőfi-szobornál elmondta, továbbra is biztatják a fiatalokat, a felnőtteket, az időseket, egyszóval mindenkit, hogy ki-ki a számára kedves-kedvenc Petőfi versidézetét írja rá otthon egy szalagra, s azt hozza el a kastély előtti Petőfi-szoborhoz, kösse rá Petőfi vándorbotjára. Ezzel az arrafelé járókat, a szobor előtt megállókat olvasásra, gondolkodásra késztethetik, ráhangoltathatják embertársaikat a közelgő bicentenáriumra.

2023 Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját fogja jelenteni, azonban 2022-ben lokális petőfis évfordulók is vannak. Tavaly, 2021-ben volt kerek 180 esztendeje, hogy 1841-ben először lépett Pápa földjére Petrovics Sándor, idén pedig 180 éve van annak, hogy 1842-ben itt vetette legelőször papírra a Petőfi nevet a „Tolvaj huszár” című románca alatt, hogy „Petrovicsból Pápán lett Petőfi”, és hogy – a Pápán írt – „A borozó” első lett a nyomtatásban napvilágot látott költeményei sorában. Ezen szép Petőfi-évfordulókat jelenti nekünk, pápaiaknak a 2022-es év, mintegy előkészítő éveként 2023-nak, a nagy bicentenáriumnak – emelte ki Kerecsényi Zoltán.

Tavaly nyáron, a pápai Gyurátz Ferenc utcai Petőfi-ház udvarán – melyen ott volt velünk városunk polgármestere, dr. Áldozó Tamás is –, Vajda-emlékprojektünk záróeseményén egy idén 145 éves, anno Az Üstökösben napvilágot látott archív ábrázolást (https://www.infopapa.hu/external/uploaded_images/60fc14f9c9b7a.jpg) mutattunk be a jelenlévőknek. Azon a régi grafikán a honvédegyenruhát és kardot viselő Petőfi egy szibériai ólombánya bejáratánál, egy kis pislákoló mécsvilágnál állva verseskötetét emeli a magasba, melyen a „Haza és szabadság” jelszó olvasható a Biblia egy oda alkalmazott részletével: „Keressetek ebben, és megtaláltok!” Úgy vélem, hogy a legméltóbban úgy lehet egy irodalmár, s főként Petőfi Sándor emlékét ápolni, fenntartani, életpályáját, tevékenységét megismerni, megérteni, ha fennmaradt műveit, verseit, gondolatait folyamatosan olvassuk, idézzük, és erre buzdítunk másokat is.

A versszeretet „kaviár” volt mindig, abból kevesen szoktak kanalazni; a verseket sajnos nagyon kevés magyar ember tudja ma is értékelni. Mit ér a neves halott, mit ér annak monumentális kőobeliszkje, vagy szobra, a róla szóló magasztos ünnepély, ha igazán meg sem ismerjük, elő sem vesszük, le sem emeljük a polcokról az egykoron papírra vetett, kötetekbe fűzött intéseket, gondolatokat, s ha nem hasznosítjuk azokat igazán a jelen mindennapjaiban? Petőfi nemcsak a „Nemzeti dal”, nemcsak a „Szeptember végén”; Petőfi ennél sokkal több. Petőfi a „Bölcselkedés és bölcsesség”, „Az ítélet”, a „Világosságot!” is. De ezen verseihez nem igen nyúlunk, nem ezeket elemezzük és értelmezzük, pedig ezek üzeneteinek megértése is kétségkívül megoldandó feladat lehetne mindenkinek.

Tehát egy kicsit gondolkodásra szeretnénk buzdítani Petőfi versein keresztül; azt szeretnénk, ha a pápaiak ezen Petőfi-emlékévekben sok Petőfit olvasnának. S ha például megszeretnének egy-egy tőle lévő gondolatot, akkor azokat meg is osztanák embertársaikkal. Nemcsak a „fészbúk” közösségi hálózaton, hanem hagyományosnak mondható módokon is, például ekképp, hogy elhozzák versidézetes-üzenetes emlékszalagjaikat Petőfi vándorbotjára – osztotta meg gondolatait Kerecsényi Zoltán, aki szerint néhai Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, hajdani pápai református kollégiumi növendék kastély előtt álló bronz Petőfije a leghitelesebb pápai Petőfi. A vándorló, a soproni kaszárnyából, az erdőn-mezőn, a Rábán, a Marcalon átkelő, a Pápára érkező, betegségtől csontig soványodott, komor fiatalembert személyesíti meg; a „hús-vér” Petőfit. Azt, aki oly sok csalódás, bántás, útkeresés után szinte teljesen kilátástalanul ott állt unokabátyja, Orlai Petrich Soma előtt 1841. március elején, akiből aztán egy év leforgása után itt lett költő, itt lett Petőfi.

„Köss egy szalagot Petőfi vándorbotjára!” – mozgalmunkon túl kezdeményezzük, szorgalmazzuk, hogy a Petőfi-bicentenáriumig, de utána, 2023-ban, a jubileumi évben is minden hivatalos városi eseményen és egyéb helyi ünnepségen – például iskolai eseményeken – hangozzék el egy-egy Petőfi-vers Pápán, és amikor a pápai diákok valamilyen jutalmazására kerül sor a városban – például a ballagáskor –, Petőfi-versesköteteket ajándékozzanak a helyi tanulóknak a városvezetők, a pedagógusok – osztotta meg a PVE indítványait Kerecsényi Zoltán.

(Forrás: PVE-Hírlevél,
fotók: PVE – KG, KZ, KZS;
a 2022. március 11-i emlékszalag felkötők
a pápai tarczys és katolikus iskolás diákok voltak.)

Szépen gyűlnek a színes, vers-idézetes emlékszalagok Petőfi vándorbotján.
(Fotó: PVE – Kerecsényi Zoltán)