Városlista
2023. január 27, péntek - Angelika

Hírek

2020. Október 25. 15:32, vasárnap | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Koponyák alapján alkottak látványos 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók

Koponyák alapján alkottak látványos 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A képek és modellek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket. Az agy ugyanis nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között, és az arckoponya hossza lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére - olvasható a beszámolóban.

Az eredményekből például kiderült, hogy mindössze kétszerese egy megtermett nápolyi masztiff agytérfogata az apró csivaváénak.

A vizsgálat módszerére kitérve megjegyzik: az agy ugyan nem fosszilizálódik, de akár egy koponya alapján is lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján.

Mint írják, ennek eléréséhez régebben fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki a koponyaüreget, amely így felvette az agykoponya belső formáját. Az így elkészült öntvényt, ami nagy pontossággal tükrözte az agy alakját, kibontották a koponyából. Ezeket az agyi öntvényeket nevezik endokasztoknak.

A hagyományos endokasztos eljárás azonban gyakran invazív, és így a csont sérülését okozhatja a koponyalyukak bezárásakor, illetve az öntvény eltávolításakor. Ezért manapság a vizsgálatok során a diagnosztikai képalkotó eljárások élveznek előnyt, mivel azok nem ártalmasak a csontra.

Mint írják, a csontok vizsgálatára az egyik legjobb lehetőséget a komputertomográfiás képalkotás (CT) adja. Így a kutatók nem csak a csontot tudják megvizsgálni, annak minden alak- és szerkezetbeli jellegzetességével, hanem megfelelő szoftverekkel digitális öntvényeket is elő tudnak állítani.

A komputertomográfiás képalkotás azt is jól láthatóvá teszi, hogyan változott meg a kutyafajták agya a mesterséges szelekció hatására.

A beszámoló szerint az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék kutatójának, Csörgő Tibornak a gyűjteménye közel 400 kutyakoponyát tartalmaz 152 fajtából, ezek közül 28-at vizsgáltak meg alaposabban a Frontiers in Veterinary Science-ben októberben megjelent tanulmányukhoz a kutatók.

"A háromdimenziós modellezés eredményeként sikerült olyan részletességgel visszaadni az agy felszínét, hogy nemcsak a főbb agyi tekervények helye, hanem egyes erek lenyomata is tisztán látszik a modelleken"- idézik a beszámolóban Czeibert Kálmán állatorvost, az ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatóját, a tanulmány első szerzőjét.

"A virtuális endokasztok világosan megmutatják azt is, hogy a koponya arcorri részének rövidülése együtt jár az agy egyre erősebb torzulásával: a szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, és bizonyos fajtákban, például a mopszoknál és a francia buldogoknál szinte egészen a homloklebeny alá kerül. Ez pedig megváltoztatja az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát" - magyarázza a kutató.

Az új kollekció az ELTE Etológia Tanszéken működő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásából létrehozott Kutya Agy- és Szövetbank része. A bank segítségével a kutatócsoport a jövőben azt szeretné vizsgálni, hogyan függ össze az agy alakjának megváltozása a viselkedéssel, a szaglással, a kommunikációs és problémamegoldó képességgel.

"Az alaki eltérést ellensúlyozhatja az adott területen található idegsejtek eloszlása, mennyisége, funkciója és a kapcsolataik más agyi központokkal. Ehhez viselkedéstesztek, különböző képalkotó- (CT, MR, EEG), szövettani- és molekuláris vizsgálatok egyaránt szükségesek lehetnek." - mondja Kubinyi Enikő, az ELTE tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője. "A tompa orrú kutyáknak lehet, hogy rosszabb a szaglása, de egyes szemészeti sajátosságaiknak köszönhetően sokkal több mindent észrevesznek az emberek jelzéseiből" - teszi hozzá.

Czeibert Kálmán szerint a digitális képalkotással jól láthatók az egyes fajták közti különbségek. "Például figyelemreméltó, hogy miközben egy átlagos felnőtt csivava és egy nápolyi masztiff között a testtömegkülönbség közel harmincszoros, a koponyaűr (és ennek következtében az agyak) térfogata mégis mindössze alig kétszeres eltérést mutat egymástól" - mutat rá.

A kutatók a későbbiekben további koponyák digitalizálását tervezik mikroevolúciós vizsgálatokhoz egy nemzetközi együttműködés keretében.

Címkék: 3d, agy, koponya, kutatás, kutya

Ezek érdekelhetnek még

2023. Január 24. 06:33, kedd | Életmód

Számítógépes vezérlésű irodaszéket fejlesztettek Erdőkürtön

Számítógépes vezérlésű, aktív irodaszéket fejlesztett a C3D Műszaki Tanácsadó Kft. a Nógrád vármegyei Erdőkürtön - tájékoztatta a kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója az MTI-t.

2023. Január 23. 15:27, hétfő | Életmód

Sikeres a magyarországi robotsebészeti program

2023. Január 23. 15:25, hétfő | Életmód

Dollármilliókért kelhet el egy pajtában talált Anthony van Dyck-kép

Akár hárommillió dollárért is elkelhet Anthony van Dyck 17. századi flamand mester egy olajfestménye, amely egy New York állambeli farm pajtájából került elő, és amelyet 600 dollárért vett meg egy műgyűjtő.

2023. Január 19. 14:29, csütörtök | Életmód

Február elején ér földközelbe a Magyarországról is látható üstökös

Február elején ér földközelbe a zöldes fényben derengő C/2022 E3 (ZTF) nevű üstökös, amely Magyarországról is látható lesz.