Pápán a Kádár-korszak legismertebb szimbóluma a „város Váci utcáján”, a Kossuth utca középső szakaszán lévő Pápai Áruház, amely 1970. június 11-én nyitotta meg kapuit - írja facebook oldalán a Gróf Esterházy Károly Múzeum.

Simon Zsolt helytörténész izgalmas írásában kifejti, a történeti városszövetbe nem illeszkedő épület ma is megosztja az itt élőket. Van, aki elbontatná és van, aki nosztalgiával gondol rá. A bontására 2009-ben egyszer már született határozat, ennek ellenére az áruház még ma is áll.

Az 1960-as évektől jelentős életszínvonal növekedés indult meg az országban. A Magyar Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére 1961-ben születtek meg az első áruházak. Ezek a többszintes létesítmények országszerte a Lakó- és Kommunális Épület Tervező Vállalat típustervei alapján készültek, többnyire állami vagy szövetkezeti kezelésben működtek.

A 2200 négyzetméter alapterületű, egyemeletes Pápai Áruház terveit Batka István (1927–1980) építészmérnök, a Budapesti Típustervező Intézet főmérnöke készítette. A munkálatok a győri, dunaújvárosi, tapolcai áruházak építésével egyidőben 1968-ban kezdődtek.

Az építkezés, a történelmi értéket képviselő egyszintes házak bontásával kezdődött. A bontási munkálatokat azonban számos nem várt esemény hátráltatta. Országos sajtóhír volt, amikor a földmunkások egy palackban 184 db 20-24 karátos francia eredetű aranyérmét találtak. Az értékes lelet végül a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került. De hír volt az is, amikor egy feltáratlan régi pince egy megrakott teherautót nyelt el. A kiemelése napokat vett igénybe.

Az elkészült beruházás 14 millió forintba került, amelynek 60 százalékát a központi költségvetésből fedezték. Az áruház üzemeltetője a Pápa és Vidéke ÁFÉSZ lett, első igazgatója Bocskai Tivadar volt.

Az építés során a pincében kapott helyet a kazánház, az olajtároló, a szellőző gépház és a felvonó gépház. A belső tér tetszés szerinti kialakítását a nagy fesztávolságú vasbeton pillérek tették lehetővé.

Eredetileg 13 osztályon 66 dolgozóval indult meg a kiszolgálás. A hosszú, üvegezett ablakok mögött többek között óra- és ékszerosztály, műszaki és vasosztály, üveg-, porcelán és konyhafelszerelések osztály, papír-írószer, sport- és játékosztály, méteráru osztály, illatszer és büfé üzemelt. A konfekció részlegen ma már „vintage-retro” fazonnak számító női és férfi ruhadarabok voltak kaphatók. A készletben megjelentek a nyugati kultúrából átvett geometrikus mintájú ruhadarabok, a Fékon, a Vörös Október és a Május 1. által gyártott készruhák. Divat lett a miniszoknya és nejlonharisnya. Idővel kaphatóvá vált a farmervilág egyetlen magyar változata a Trapper is. Ezt a terméket öltönyként is árusították. (Simon Zsolt)