Szombat hajnal óta Ciprusra szegeződnek a szemek, miután az európai országok pénzügyminiszterei bejelentették, hogy 10 milliárd eurós hitelcsomagot folyósítanak a bajba jutott országnak. Természetesen nem ingyen. Jól értesült források szerint 10 százalékról 20 százalékra emelik a társasági adót; bevezetik a 20-25 százalékos kamatadót, valamint egyszeri illetéket vetnek ki a bankbetétekre.

Az illeték a legfrissebb hírek alapján 100.000 euró alatt 3 százalék, 100.000 és 500.000 euró között 10 százalék, afelett pedig 15 százalék lehet; amelyet már ma jóváhagyhatnak a döntéshozók.A hatóságok elkerülve a pánikot már a hétvégén befagyasztották a bankoknál lévő betéteket (68 milliárd euró), ráadásul a betétbiztosítás sem lép életbe. Az előzetes kalkulációk szerint 5,8 milliárd euró folyhat be a tranzakciókból. Kérdés mire lesz ez elég, mivel Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi forrásigényről tett említést.

Uniós források azt mondták a Dow Jones hírügynökségnek, hogy új, a bankbetétek megadóztatására vonatkozó törvénytervezetet hoz nyilvánosságra ma a ciprusi kormány.

A nyilvánosan elérhető adatok alapján a ciprusi bankok mérlegfőösszege a GDP 7-szeresére, 142 milliárd euróra rúg. A betétek mintegy 68 milliárd eurót tesznek ki, amelyekből mintegy 20 milliárd euró külföldieké (pl. oroszoké). Az itteni bankbetétek vonzerejét növeli, hogy nem kellett kamatadót fizetni az elhelyezett összegek után.

A bankbetétek felhalmozódását főként az támogatta, hogy a ciprusi adórendszer rendkívül nagylelkű: a vállalatok 10 százalékos adókulccsal dolgoznak, a külföldi tulajdonú cégek esetében viszont az adót csak a ciprusi bevételek után kellett megfizetni. Ebből a megvilágításból nézve tehát egy kiskapu bezárását láthatjuk, amely rendszerszinten segít majd az egész Eurózóna válságkezelésében – mondják az Equilor elemzői. A ciprusi betétesek járulékos veszteséget képeztek ebben a menetben.

A döntéshozók ennek ellenére átlépték a Rubicont, és bár a politikusok szerint hasonló lépésre nem kell számítani Európa más országaiban, a befektetői és betétesi bizalom tekintetében ez egy komoly érvágás (amely más uniós bankokra is nyomást gyakorolhat). A rendszerszintű pánik még megelőzhető, de az új játékszabályok a vártnál is komolyabb társadalmi ellenállásba ütközhetnek, hiszen valakinek állnia kell a cechet - mondják az Equilor elemzői.

Közben a Reuters azt írta, kisegítő csomagról való megegyezés részeként a ciprusi bankok görög bankok részére adják át görögországi fiókjaikat. Ezért cserébe viszont mentesülnek a betétek megadóztatásának terhétől.

Az EKB igazgatótanácsának elnöke azt mondta, Ciprus saját maga döntheti el, hogy az euróövezeti mentőcsomag részeként miként szed be 5,8 milliárd eurónyi saját forrást. Jörg Asmussen úgy fogalmazott: ez a ciprusi kormány reformprogramja és egyedül a kormányon múlik, hogy milyen struktúrában járul hozzá a hitelprogramhoz.Leszögezte ugyanakkor, hogy Ciprusnak összegszerűen tartania kell magát az 5,8 milliárd eurós hozzájáruláshoz. Jörg Asmussen igyekezett megnyugtatni a többi euróövezeti ország bankbetéteseit és közölte, hogy a ciprusi megoldás egyedi. Nincs olyan megoldás, amellyel kockázatmentesen lehetne kezelni a ciprusi helyzetet.

Közben az orosz elnök szóvivője azt mondta, a ciprusi bankbetétek megadóztatása igazságtalan és veszélyes is lenne. Dimitrij Peszkov közölte, hogy az orosz államfő ma rendkívüli tanácskozást tartott az ügyben. A Moody's hitelminősítő számításai szerint tavaly év végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi bankokban.

Ciprus egyébként másfél éve van recesszióban, elsősorban a görög válság miatt bajba jutott bankrendszere miatt, valamint a turizmus visszaesése és az ingatlanpiacon jelentkező problémák miatt. Tavaly decemberben a Standard&Poor's szelektív nem törlesztői kategóriába sorolta vissza az ország államadósságát. Idén januárban a Moody's is leminősítette Ciprust, majd a Fitch is mélyen spekulatív kategóriába sorolta az országot.

A befektetők körében a kockázatkerülés kezdett felerősödni, vagyis többen például amerikai dollárba, svájci frankba, vagy japán jenbe menekültek, az európai részvényindexek átlagosan bő 1 százalékos eséssel indítottak, a német államkötvények és az arany iránti kereslet nőtt.

Mindezek hatására tizennégy havi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, átlépte a 308-as szintet is a hazai deviza.Mindeközben a magyar állampapírok CDS árazása kissé emelkedett. Az 5 éves lejáratú állampapírok esetében a CDS ára 348 bázispont volt, 11 bázisponttal magasabb a pénteki záró 337 bázispontnál.

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz egy hétvégi interjúban utalt arra a ciprusi mentőcsomag kapcsán, hogy a kisebb bankbetéseket meg kell kímélni a válságkezelés terheitől. Schulz szerint helyes döntés volt, hogy az euróövezeti mentőakciók történetében először az érintett ország bankjainak ügyfeleit is bevonták a válságkezelésbe, mert nem tartható, hogy mindig az adófizetőkre terhelik a számlát – számoltak be róla a Quaestor elemzői.Szerinte a társadalmi igazságosság elvének megfelelő az lenne, ha a 25 ezer euró alatti betétekre nem vetnének ki adót, főleg mivel elsősorban külföldi betétesek tartanak jelentős összegeket ciprusi számlákon.

A ciprusi kormány is úgy tűnik, igyekszik megoldani a problémát, az elnök, Nicos Anastasiades vasárnap tartott beszédében azt ígérte, fele részben kompenzálni fogják azon betéteseknek, akik legalább két évig a bankokban hagyják betéteiket. Ciprus immár az 5. olyan uniós tagállam, amely külső pénzügyi segítségre, mentőövre szorul, de most először került arra sor, hogy a betéteseknek is hozzá kellett járulni egy tagállam megmentéséhez.