Ki ne ismerné az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc egyik legnépszerűbb indulóját, a Klapka-indulót („Föl, föl vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára… Híres Komárom be van véve, Klapka György a fővezére…”), melynek szövege Jókai Mór másodunokatestvérétől, az ugyancsak egykor Pápán diákoskodott Thaly Kálmántól (1839-1909) származik?

„Híres Komárom” anno büszkén kiállt fővezérét – a kerek kétszáz esztendeje, 1820. április 7-én Temesváron született –, Klapka Györgyöt a magyarság több mint százhetven évvel ezelőtti szabadságküzdelmének egyik legfiatalabb tábornokaként tartották számon; „a magyar vezérkar legtehetségesebb haditervkészítői közé tartozott, bár e tervek végrehajtásában nem igazán jeleskedett. Sokan nem is tartották alkalmasnak az önálló vezérletre, ugyanakkor Komáromnál bebizonyította, hogy kiváló katona, sőt jó diplomata is egyben. Simulékony természete alkalmassá tette arra, hogy egyensúlyozzon Kossuth és Görgey között, s még az is megfogant fejében, hogy ő lenne a legalkalmasabb fővezér.” – írta a néhai jeles magyar „negyvennyolcológus”, a szülővárosunkban, Pápán is több ízben vendégeskedett Katona Tamás (1932-2013) egy 1999-es tanulmányában.

Kevesen tudják, hogy Klapka Györgynek voltak megyénkhez és környékünkhöz kötődései. Ifjan, 1848 júniusában a császári-királyi hadseregből kilépve a Veszprémben szerveződött 6. honvédzászlóalj századosa lett. Aztán nem egy megyénkbeli negyvennyolcassal is jó kapcsolatot ápolt. (Például Pápán, az Alsóvárosi köztemetőben nyugvó Stettner Ignác református lelkipásztor, tanár 1848/49 során Klapka tábori lelkészeként szolgált Komáromban. Komárom várának feladása után apósánál, Keserű János nyárádi lelkésznél lelt menedékre.) Így történt az, hogy idősen – Kossuth Lajos Pápa város díszpolgárává választása (1887. szeptember 21.) után pár nappal – ellátogatott Pápán keresztül Ugodra is. Az egykori legendás ’48-as honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter ezen látogatásának emlékét máig márványtábla hirdeti az ugodi római katolikus plébánia épületében a következő fölirattal: „Klapka György Komárom hőse itt mulatott 1887. október 2-7-ig Lukácsék János plébános- és egykori bajtársánál."(Három évvel ezelőtt, az Elsősorban pápai Városbarát Egylet „Kossuth-emlékprojektje” keretében oda is került emlékkoszorú, s ha ez a mostani szörnyű koronavírus-járvány nem jött volna közbe, 2020. április 7-én újból fejet hajtott volna az Egylet kis küldöttsége ezen emlékjel, továbbá Lukácsék János plébános sírja előtt. Lukácsék János tót – szlovák – származása ellenére, mint nagyszombati diák jelentkezett Kossuth zászlói alá a honvédseregbe, több csatában részt vett, altisztként szolgált a komáromi várban Klapka parancsnoksága alatt. Klapka léptette elő hadnaggyá. A fegyverletétel után elfogták, besorozták közkatonának. 1848 eszméjét mindhalálig megőrizte, ugyanúgy egykori parancsnokával való jó kapcsolatát is.)

Tehát Klapka tábornok Lukácsék János ugodi plébános – egykori komáromi honvéd hadnagy – meghívására látogatott Ugodra, ahol előbb szüreten, majd 1887. október 6-án az aradi vértanúk tiszteletére tartott gyászmisén vett részt. Ez alkalommal Veszprém, Győr és Komárom megyéből is sokan ellátogattak Ugodra, hogy tisztelegjenek Komárom hajdani hőse előtt és emlékezzenek a mártír tizenhármakra. Érkezésekor és távozásakor, a pápai vasútállomáson ’48-as veteránok sokasága köszöntötte, illetve búcsúztatta Klapka Györgyöt.

A Pápai Lapok 1887. október 9-i lapszámának tanúsága szerint: „Ritka, kitűnő szüreti vendéget volt szerencséje fogadni Ugod falunak. Folyó hó 3-án ugyanis az irodalom terén is ismert Lukácsék (Ugodi) János plébánost, – mint volt 48-as honvédet és bajtársát, – szabadságharczunk egyik kiváló hőse: Klapka György tábornok tisztelte meg látogatásával. Vele jött bájos unokahuga és Szakács József volt 48-as honvéd főhadnagy. A tábornok már a győri pályaudvarban is tüntető fogadtatásban részesült Tóth István kanonok bajtárs vezetése alatt azon 48-as honvédek részéről, akik 48-49-ben az ő táborában szolgáltak. A pápai állomásnál a következő volt bajtársai fogadták a tábornokot: Ajer Mihály nyug. m. kir. honvéd ezredes, Lukacsék János plébános, Vid Károly ügyvéd, Lazányi Béla ügyvéd, Nagy Boldizsár v. főjegyző, Török János mérnök, Kluge Samu földbirtokos, Horváth Károly uradalmi számtartó, Szántó János kir. adópénztári ellenőr, Tschepen Alajos- városi adópénztári ellenőr, Paál István földbirtokos, Veber Dániel városi, őrmester.
Ugodban a lakosság ünnepi ruhába öltözve várta a zászlókkal díszített paplakra érkező ritka vendéget, kit Gerstner Ignácz káplán, Szalay József földmíves és Lukácsék János plébános, házigazda üdvözöltek, a nép zajos éljeneitől kísérve. Ezután lucullusi lakomára gyűlt egybe a vidék intelligentiája Lukácsék János úr vendégszerető asztalához, mely mellett a felköszöntések sorát a házigazda kezdette meg, remek toasztban éltetve a 48-as évek kimagasló alakját. – Klapka melegen köszönte meg a fényes óvatiókat. Másnap, kedden az ugodi szüretre rándult ki a társaság, melyen szintén Lukácsék volt a házigazda, – szerdán f. hó 5-én a vadkerti kastélyban Berger Gábor bérlő adott fényes ebédet a tábornok tiszteletére, melyen Klapkát Horváth Lajos főszolgabíró köszönté fel, a házigazdára és családjára pedig Lukácsék János mondott áldomást; csütörtökön, október 6-án, az aradi vértanúkért az ugodi templomban mondott gyászmisét hallgatta meg Klapka és ebéd után búcsút véve a megtisztelt szíves házigazdától, Berger úr fogatán Pápára, a vasúti indóházhoz hajtatott, hol Voyta Adolf, Berger Emil és Horváth Lajos újból felkeresték a tábornokot, hogy tőle búcsút vegyenek...”

Lukácsék János néhai ’48-as honvédhadnagy, római katolikus plébános,
Klapka jó barátja nyugvóhelye az ugodi temetőben

Klapka egykori komáromi tábori lelkésze, Stettner Ignác református lelkipásztor sírköve a pápai Alsóvárosi köztemetőben

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet évről-évre fejet hajt az egykori pápai ’48-asok síremlékeinél az Alsóvárosi köztemetőben, így Stettner Ignácénál is. 2018. március idusán Pápa polgármestere, dr. Áldozó Tamás is csatlakozott az Egylet önkénteseihez.

Ezen a mostani kerek évfordulón – még ha röviden is –, az alábbiakban villantsuk föl Klapka György életének fontosabb állomásait!:

Klapka tábornok csehországi eredetű, német anyanyelvű családban látja meg a napvilágot; gyermekként nagy hatással lesz rá császári és királyi huszár főhadnagy nagybátyja, aki igazi hazafias nevelésben részesíti. Ennek hatására 1838 májusában belép hadapródként az 5. (Bervaldo) tüzérezredbe, majd a magyar királyi nemesi testőrség, s végül a bécsi gárda tagja lesz. Itt ismerkedik meg Görgey Artúrral. 1847-ben főhadnagyi rangja megtartása mellett leszerel.
A cs. kir. hadsereg ex-főhadnagya azonban 1848. június közepétől a Veszprémben szerveződő 6. honvédzászlóalj századosa lesz. Júliustól részt vesz a délvidéki harcokban. Októbertől vezérkari őrnagy, a komáromi várban és a Pozsonyban folyó erődítési munkálatok vezetője, majd november közepétől a bánsági hadtest vezérkari főnöke lesz. 1849. január 9-én ezredes és a felső-tiszai hadtest parancsnokává léptetik elő. Szemere Bertalan kormánybiztos segítségével újjászervezi a január 5-i kassai csatában vereséget szenvedő hadtestet, majd január 22-23-án Tarcal és Bodrogkeresztúr térségében megállítja Schlik császári tábornok támadását. Február elején hadtestével Dembinszky Henrik parancsnoksága alá helyezik. A február 26-27-i kápolnai csata, illetve az azt követő visszavonulás után Görgeyvel szövetkezve megtagadja a további engedelmességet Dembinszkynek.

1849. április elejétől tábornokká lép elő. Görgey fővezérsége alatt az ő tervei szerint kerül sor a tavaszi hadjárat első szakaszára, a gödöllői hadműveletre. A Komárom fölszabadításával végződő hadjárat után, április végén már, mint Görgey helyettese veszi át a hadügyminisztérium vezetését. Tervet készít a honvédsereg különböző frontszakaszokon küzdő seregtesteinek összehangolt működésére, melyet a kormány elfogad, végrehajtására azonban Dembinszky, Perczel Mór, valamint Bem József ellenállása következtében nem kerülhet sor. Június elejétől ő lesz a fel-dunai hadsereg Komárom körül csoportosuló részének parancsnoka, sőt, Görgey megsebesülésekor ideiglenesen átveszi a hadsereg parancsnokságát is. Július 11-én ő vezeti a sereg áttörési kísérletét Komáromnál, csapatait azonban Haynau hada visszaveri. A sereg három hadteste ezt követően Görgey vezetésével a Duna bal partján megindul a Tisza-Maros szöge felé, ő pedig két hadtesttel a komáromi erődben marad. Július 31-én, illetve augusztus 3-án szétveri a Komárom megfigyelésére visszahagyott császári erőket. A világosi fegyverletétel után csapatait visszavonja Komáromba. Magára maradva, szeptemberben tárgyalásokba bocsátkozik a császáriakkal és hosszas alkudozás után (az ország jövőjét és a honvédsereg fogságban lévő katonáinak sorsát illetően is engedményeket szeretett volna kapni) a várőrség tagjaira vonatkozó amnesztia fejében a hónap végén leteszi a fegyvert, s külföldre távozik. Hozzáfog visszaemlékezéseinek és a magyar szabadságharc katonai történetének megírásához. Az 1867-es kiegyezésig fontos szerepet játszik a magyar emigráció mozgalmainak szervezésében: 1859-ben Kossuth Lajossal és Teleki Lászlóval életre hívja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, illetve részt vesz az itáliai magyar légió szervezésében. 1866-ban, a porosz-osztrák háború idején is légiót szervezve – Bismarck elnök eszközeként –, Kossuth rosszallása ellenére betör Magyarországra is. A kiegyezés után hazatér, de Ferenc József nem járul hozzá, hogy a fölállítandó új magyar honvédségben bármilyen szerepet is kapjon. 1872-ig képviselőként, s haláláig – nem mindig sikeres – üzletemberként tevékenykedik.

(Írta-összeállította: Kerecsényi Zoltán,
az Elsősorban pápai Városbarát Egylet ügyvivője)

(Forrás: EpVE-Hírlevél,
fotók: EpVE, Internet-archív,
nyitókép forrása: http://www.omnia.ie/)

Felhasznált és ajánlott irodalmak:

- Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg felső vezetői. = Rubicon 1999/4. szám.
- Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004.
- H. Szabó Lajos: Pápa és környéke. Magánkiadás, Pápa, 1994.
- H. Szabó Lajos: Negyvennyolcas emlékművek, honvédsírok Pápán és környékén. - Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1994.
- Katona Tamás: Klapka György. = Rubicon 1999/4. szám.
- Klapka György: Emlékeimből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986.
- Szénássy Zoltán: Klapka György. Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1977.