A lakossági bejelentések és a Városgondnokság saját felmérései alapján választották ki a balesetveszélyt okozó, kijavítandó kátyúkat, amiket aztán meleg aszfaltozással tüntettek el. A munkálatokra 2,2 millió forintot fordított a városüzemeltetésért felelős intézmény.
-A legkisebb kátyúzási felület 1 négyzetméter, a legnagyobb 25 négyzetméter volt, összességében 172 négyzetméter felületet érintettek a munkálatok – mondta el érdeklődésünkre Bakó István, a Városgondnokság igazgatója. A kátyúzás érintette a Szent István és a Gróf utat, a Várkert, Török Bálint, Gyurátz, Juhar, Séllyei és Jókai utcát, valamint a Március 15. teret és a régi 83-as utat: összesen 30 úthibát tüntettek el.

A kátyúzás mellett a murvás utak javítását is több területen elvégeztette a Városgondnokság az elmúlt napokban. Buics Lajos kommunális részlegvezető arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy az idei évben immár negyedszer járják végig és javítják a murvás utakat. Most gréderezéssel és úthengerezéssel dolgoztak, éppúgy, mint tavasszal, a kettő között pedig két alkalommal, saját gépeikkel csökkentették az úthibákkal. Az elmúlt napokban az öreghegyi, törzsökhegyi és kishegyi főbb utakon kívül többek között a Bocsor utca környéki murvás utcákat és a Várkertfürdőnél lévő parkolót simították le.

-A kátyúzás ugyan végleges megoldást nem jelent az utak minőségének javítására, mégis fontos, hiszen legalább a mostani állapotban megőrzi a burkolatokat – mondta el Áldozó Tamás polgármester a munkálatok kapcsán. A városvezető hangsúlyozta, az utak többségét nem kátyúzni kellene, hanem újjáépíteni, és ezt egy tanulmány is alátámasztja. A város ugyanis az év folyamán megvizsgáltatta a belterületi utakat egy erre szakosodott társasággal, az pedig azt a megállapítást tette, hogy a legsürgetőbb útrekonstrukciós munkák közel egy milliárd forintba kerülnének.
-Ennek a forrása jelenleg sehol nem látható és a jövő évre sem ígérhetünk jelentős útfelújításokat. Éppen ezért van jelentősége a kátyúzásnak, és annak, hogy minél több pénzt fordítsunk az utak állapotának fenntartására.

A polgármester hozzátette, a belterületi utak felújításának forráshiánya nem csupán pápai probléma, minden önkormányzat ezzel a gonddal küzd – kivéve a nagyon magas helyi adóbevétellel rendelkező településeket és a jelentős közműberuházást megvalósító városokat - fogalmazott Áldozó Tamás, a legnagyobb települési önkormányzati szövetség társelnökeként.

A pápai önkormányzat a nehéz helyzet ellenére jövőre is tervez útjavításokat, ezen kívül néhány benyújtott TOP-os pályázat tartalmaz útépítést a beruházáshoz kapcsolódóan és a Vízmű Zrt. gördülő fejlesztései között szereplő ivóvíz rekonstrukciós munkálatokat is követheti teljes útburkolat csere bizonyos esetekben – tudtuk meg a városvezetőtől.